Új elmélet Szalóme barlangjáról

2025. június 5. 18:05 Múlt-kor

A Jeruzsálem közelében fekvő Szalóme barlangról eddig úgy vélték, Jézus bábájának sírhelye lehet. Új kutatás szerint azonban inkább Nagy Heródes júdeai király húga, az idősebb Szalóme temetkezési helyéről lehet szó.

Illusztráció

Korábban

Királyi sírhely lehet

A Júdeában található barlang, amelyet eddig Jézushoz kötöttek, valójában Heródes király húgához, Szalómehoz köthető – állítják az új tanulmány szerzői. A feltételezés alapja a helyszín gazdag díszítése és monumentális építészeti megoldásai, amelyek a Kr. e. 1. századi júdeai királyi elit stílusát idézik.

A Római Birodalom fennhatósága alatt álló Júdeában ekkoriban Heródes uralkodott, aki maga is a rómaiakkal szövetkezve jutott hatalomra. A tanulmány szerint a barlang lehetett akár Szalóme, Heródes húgának végső nyughelye.

Régészeti bizonyítékok és névazonosság

A tanulmányt Vladik Lifshits és Nir-Shimshon Paran, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársai írták az ’Atiqot című szakfolyóiratban. Lifshits hangsúlyozta, hogy nem biztos abban, valóban Heródes húga nyugszik a sírban, de ez az egyik lehetséges magyarázat.

A barlangban osszáriumot – csonttartó koporsót – is találtak, amelyet a "Salome" névvel jelöltek. A név akkoriban gyakori volt, ezért nem zárható ki, hogy másik Szalóme lehet a sírban.

A Jeruzsálemtől 48 kilométerre délnyugatra fekvő barlang a bizánci korban keresztény zarándokhely volt. A hagyomány szerint itt nyugodott az a Szalóme, akit Jézus bábájaként tiszteltek.

A hetedik században Jeruzsálemet az iszlám kalifátus elfoglalta, de a barlangot a keresztények még a kilencedik századig látogatták.

A Szalóme barlang újrafelfedezése

A barlangot először fosztogatók tárták fel mintegy 40 évvel ezelőtt. Régészeti feltárása 1984-ben kezdődött. Az IAA nemrég felvette az úgynevezett "Júdeai Királyok Útvonalára", amely 100 kilométer hosszan vezet keresztül Közép-Izrael történelmi helyszínein.

A leletek között több száz agyag olajlámpa is előkerült, amelyeket feltehetően a zarándokok használtak a sötét barlang bejárásakor.

Lifshits szerint a barlang bejáratánál található nagy udvar és a fennmaradt monumentális elemek királyi rangú személy temetkezésére utalnak. A környéken fényűző villák maradványait is feltárták, ami megerősíti, hogy egykor tehetős család lakott a térségben.

A történelmi Szalómék

Nagy Heródes Idumeából származott, és Kr. e. 37-től Kr. e. 4-ig uralkodott Júdeában. A keresztény hagyományban szerepel mint a király, aki elrendelte a betlehemi fiúgyermekek megölését – bár ezt a legtöbb történész nem tartja hitelesnek. Heródes építkezéseiről híres, ő újíttatta fel a Templom-hegyet, amelynek egyik fala ma is látható, ez a Siratófal.

Heródes nővére, Szalóme befolyásos udvari szereplő volt, és egyes források szerint részt vett a családtagok kivégzésének megszervezésében. Unokáját szintén Szalóme néven ismerték. A keresztény Biblia szerint ő kérte Keresztelő János kivégzését, és fejét tálcán vitette el. Az idősebb Szalóme Kr. u. 10 körül halt meg, míg a fiatalabb valószínűleg az 50-es vagy 60-as években.

Boaz Zissu, a Bar-Ilan Egyetem régésze szerint az elmélet érdekes, de további bizonyítékokat igényel. Mint mondta: "A szerzők helyesen azonosítják a sírt mint a helyi elit temetkezési helyét a heródesi korszakból, de hogy valóban Heródes nővére nyugodna itt, azt csak szigorúbb bizonyíték támaszthatná alá."