80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten

Jebel Faya, régészeti lelőhely az Arab-félszigeten. (Kép forrása: Wikipédia / Alexandermcnabb / CC BY-SA 4.0)

Az Egyesült Arab Emírségekben, a Sharjah emírségben található Jebel Faya lelőhelyen felfedezett hosszú, keskeny kőszerszámokat körülbelül 80 000 évesre datálták.

Ezt a kormeghatározást lumineszcencia-eljárással végezték el. A metódus azt méri, hogy az ezekben a leletekben lévő ásványok mikor voltak utoljára napfénynek vagy hőnek kitéve.

Nem kétséges, hogy a megtalált kőpengék jelentős betekintést nyújtanak a korai emberi technológiájába és a régió vándorlási szokásaiba.

A felfedezés új betekintést enged Arábia településtörténetébe és segít feltérképezni azokat az útvonalakat, amelyeken a Homo sapiens Afrikából távozott.

Ahogy Knut Bretzke fogalmazott: „A paleolitikumból származó emberi maradványokat eddig nem találtak Dél-Arábiában.” Majd hozzátette: „a kutatók eredményei arra utalnak, hogy Dél-Arábiának a félsziget északi régiójához képest határozottan eltérő hatása volt a Homo sapiens-populációk kialakulására és kulturális diverzifikációjára Délnyugat-Ázsiában.”

Virágzó társadalmak

A 80 ezer évvel ezelőtti meggyőző bizonyítékok jelzik az Arábia éghajlatában bekövetkezett jelentős változást, ami a 130 ezer évvel korábban kezdődő kedvező feltételek hosszú szakaszának végét jelentette.

Ebben a korszakban az egész félszigeten virágzott az élet, amelyet állandó folyók és tavak éltettek. A régészek feltűnően hasonló kőszerszámkészítési hagyományokat tártak fel Arábia hatalmas régióiban ebből az időszakból.

Ez a felfedezés erősen utal arra, hogy széles körben elterjedt és viszonylag egységes kultúra virágzott a területen az optimális környezeti körülmények között.

A régészek ásatási eredményeik révén tágabb betekintést nyújtottak az észak- és dél-arábiai kulturális fejlődésbe. Először mutatták ki, hogy amint a régió átment a későbbi száraz szakaszba, ezeken a területeken különálló kulturális utak alakultak ki. Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy a környezeti változások milyen hatással voltak az őskori társadalmakra.

A vándorlás útja

A felvázolt felfedezések új betekintést nyújtanak az Afrikából Ázsiába irányuló korai Homo sapiens vándorlásának időbeli és térbeli mintázatainak megértésébe. Knut Bretzke szerint a Homo sapiens globális szétszóródása több hullámban zajlott, legalább 150 000 évvel ezelőtt kezdődött.

Az eredmények arra is utalnak, hogy körülbelül 80 000 évvel ezelőtt a vándorlási hullámok egyike áthaladt az Arab-félsziget déli peremén. A modern DNS-elemzési technikák lehetővé tették e vándorlási minták egyre részletesebb ábrázolását.

Sajnos további összehasonlító DNS-elemzésekre jelenleg nincs lehetőség a sivatagi régióban, Knut Bretzke azt is elmondta, hogy Dél-Arábiában eddig nem találtak emberi maradványokat a paleolitikumból.

A cikk az ancientpages.com portál információi alapján készült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”