Nekromanta diák a gyógyászat atyja

Nekromanciával kacérkodó diák

510 éve, 1493. november 10-én született a Schwyz kantonban fekvő Einsiedeln faluban Auroleus Philippus Theophrastus Bombastus von Hohenheim, közismert nevén Paracelsus német orvos, asztrológus, filozófus, teológus, misztikus és mágus - írja a Magyar Távirati Iroda.

A Württembergből áttelepült Bombastus (Bonberg) von Hoheim régi nemesi család sarja volt, a Paracelsus nevet felnőtt korában, a Hohenheim név "görögösítésével" gyártotta. Más feltételezések szerint neve azt jelenti, "nagyobb mint Celsus", a latin enciklopédista.

Apja is elismert doktor volt, ő vezette be fiát az orvoslás rejtelmeibe. Anyja halála után 1502-ben Villachba költöztek, itt kezdett latint, görögöt, logikát és retorikát tanulni, de megismerkedett a botanika, kémia és fizika rejtelmeivel is.

Paracelsusnak 16 évesen, amikor beiratkozott a baseli egyetemre, már kisujjában volt az alkímiával foglalkozó irodalom. Nem koptathatta sokáig a padokat, a nekromantiával (fekete mágia) való kacérkodása miatt szednie kellett sátorfáját. Bejárta Spanyolországot, Angliát, Skandináviát, Görögországot, eljutott Magyarországra, Törökországba, sőt állítólag Egyiptomba is. Számos egyetemen megfordult, hosszabb ideig tanult Ferrarában. Bizonytalan, hogy fokozatot szerzett-e, később irigyei azzal vádolták, hogy jogtalanul biggyesztette neve elé a doktor szócskát. Ő maga azzal dicsekedett, hogy nem hosszútógás professzoroktól, hanem dervisektől, cigányoktól, boszorkányoktól szerezte tudását.


Érett férfiként, túl a harmincon tért vissza Európába, ahol előbb hadiorvosként ténykedett, majd páciensei, Erasmus és Frobenius ajánlására katedrát kapott a baseli egyetemen. Előadásaival hatalmas feltűnést keltett: "az orvostudomány Lutherje" latin helyett németül adott elő, addig elképzelhetetlen módon ostorozta a megfellebezhetetlen tekintélynek számító antik szerzőket, sőt műveiket látványosan el is égette.

Paracelsus számtalan ellenséget szerzett magának, akik eretneknek, csalónak, részegesnek bélyegezték, egy gúnyvers szerzője pedig így fakadt ki: "Dögöljek meg, ha méltó vagy arra, hogy az éjjeliedényt vidd Hippokratész után". Állását nem sokáig tarthatta meg, a kollégák, a városi tanács és a gyógyszerészek üldözése, elvesztett perei elől ismét menekülnie kellett. Elzászban, Svábföldön, Franciaországban bukkant fel hol rongyokba, hol díszruhába öltözve, mindig gyógyítva, írva, kutatva és állandó vitában az orvosokkal. Nyugalmat csak 1538-ban talált, amikor az alkímiával foglalkozó Ernő bajor herceg meghívására Salzburgba költözött. Itt is halt meg 1541. szeptember 24-én, természetes okok következtében, 48 éves korában.

1. Nekromanciával kacérkodó diák
2. Kuruzsló vagy gyógyító?