A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben

Karl Pavlovics Brjullov: Pompeii utolsó napjai (Illusztráció)

A trójai háború ihlette, pazar freskókkal díszített, tágas rendezvényteremre bukkantak régészek a dél-olaszországi Pompejiben végzett ásatásokon – közölte csütörtökön az olasz kulturális minisztérium.

A tájékoztatás szerint a 90 négyzetméteres terem fekete alapú falait mitológiai témájú, kifinomult festmények, mozaikok díszítik.

A képek fő motívuma a hősiesség: számos freskón a trójai háború hősei és isteni szereplői láthatók, köztük Helené, Meneláosz spártai király felesége és Párisz, Trója hercege.

Feltűnik még a freskókon Kasszandra és Apollón alakja is.

A pompjei ásatásokat végző régészek szerint a freskók azt a célt szolgálhatták az ókori római városban, hogy szórakoztassák a vendégeket és témát szolgáltassanak az összegyűlt társaság beszélgetéseihez, az élet értelméről folytatott eszmecserékhez.

A falakat azért festették feketére, hogy ne látszódjon meg rajtuk a lámpások füstje.

Pompeji városa a Vezúv vulkán 79-ben történt kitörése következtében pusztult el. A hamutenger, a sár és láva megóvta az ókori várost.

Romjait a 18. században fedezték fel, és napjainkban Olaszország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványossága, és kulcsfontosságú helyszín az ókorkutató régészek számára is.

Gennaro Sangiuliano kulturális miniszter úgy fogalmazott csütörtökön, hogy Pompeji mindig tud újabb meglepetésekkel szolgálni: a régészek ahányszor csak ásni kezdenek, mindig találnak valami csodálatos és nagy jelentőségű leletet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• A „Mi lenne, ha?” nap Winnipeg-ben – amikor a város egyetlen napra náci uralom alá került
• Alina Szapocznikow – a szobrásznő, aki túlélte a poklot
• Erdészként dolgozott Adolf Eichmann a világháború után
• A föld alól került elő a „zsidó Oxford”
• A magyar zsidóság sorsa a kiegyezéstől a vészkorszakig
• Ma nyolcvan éve szabadították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort - méghozzá a foglyok
• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai