Száz év után először állítják ki Nagy-Britanniában Gainsborough A kékruhás fiú című festményét

A portré köré épített, Gainsborough’s Blue Boy címet viselő kiállítás január 25-én, kedden nyílik, napra pontosan száz évvel azután, hogy a közönség utoljára láthatta a festményt Londonban.

„Az 1770-ben készült A kékruhás fiú nemcsak Gainsborough egyik leghíresebb képe, hanem szerintem a brit művészet egyik leghíresebb képe is egyben” – mondta Gabriele Finaldi, a galéria igazgatója.

A festmény 1922 telén három héten át volt látható a Nemzeti Galériában, majd útnak indult az Atlanti-óceánon át. Az alkotást ugyanis Henry E. Huntington műgyűjtő vasútmágnás megvásárolta a westminsteri hercegtől.

Ez az első alkalom, hogy A kékruhás fiút kölcsönadja a kaliforniai Huntington Könyvtár, Művészeti Gyűjtemény és Botanikus Kert.

A tárlaton Gainsborough két másik festménye mellett Anthony van Dyck alkotásai is láthatóak, hogy így mutassák be Gainsborough-nak a flamand festő iránti rajongását. Thomas Gainsborough (1727-1788) különösen a portré- és tájképfestészet területén alkotott kiemelkedőt. Joshua Reynolds mellett a 18. század legjelentősebb angol festőjének számít.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek