A brit haderő mellett a himlőt is le kellett győznie George Washington seregének
2020. április 20. 17:54 Múlt-kor
Amikor Nagy-Britannia amerikai gyarmatainak lakói fellázadtak az anyaország ellen, hamar egy másik, láthatatlan ellenségbe ütköztek, amely a teljes Kontinentális Hadseregük megsemmisítésével fenyegetett: a rendkívül ragályos fekete himlőbe.
Korábban
Védtelen sereg
A függetlenségért harcolók szerencséjére a sereg vezére, George Washington tábornok ismerte a betegséget, és – a Kontinentális Kongresszus ellenállásával szemben is – az akkoriban elérhető tudományosan megalapozott intézkedések mellett döntött, amivel valószínűleg a korai totális vereségtől mentette meg a hadsereget.
Washington bölcsessége a himlővel kapcsolatos személyes tapasztalataira épült. „Erősen megtámadott engem a fekete himlő” – írta kamaszként 1751-ben, egy Barbadoson tett látogatás során.
A Poxvirus variolae vírus által okozott betegség ekkoriban még akár a fertőzöttek felével is végezhetett, Washington azonban a szerencsésebbek közé tartozott: csaknem egy hónapnyi hidegrázás, láz, és a fájdalmas kelések elviselése után a túlélőkre jellemző, himlőhelyes arccal kilábalt a betegségből – és immunitást is szerzett rá.
Ifjúkori szenvedése a születendő új ország számára rendkívül szerencsésnek bizonyult: 1775-ben a fekete himlő a felkelőket leverni érkező brit, kanadai és német katonákkal megérkezett Boston városába.
E katonák többsége Washingtonhoz hasonlóan már átesett rajta, ezáltal immúnis volt, a Kontinentális Hadsereg állományában azonban ez jóval ritkább volt – az amerikaiakra óriási veszélyt jelentett a betegség.
Washington és csapatai a várost észak és nyugat felől határoló Charles folyó túlpartján vertek tábort, és a brit csapatok elől menekülő városlakókat – azok meglehetős megrökönyödésére – a fertőzésveszély miatt nem engedték át a folyón.
„Minden óvintézkedést fel kell használni a terjedés megakadályozására” – figyelmeztette egyik beosztottját írásban Washington. A Kontinentális Kongresszus elnökének, John Hancocknak azt írta egy levélben, „a legnagyobb éberséggel folytatjuk a harcot e mindnél veszélyesebb ellenséggel szemben.”
Azáltal, hogy saját csapatai közt azonnal elkülönítette a fertőzésgyanús személyeket, a külvilággal való érintkezést a minimumra csökkentette, Washington megakadályozta a járvány elharapódzását a katonák körében.
Miután 1776 márciusában a királyi csapatok elhagyták Bostont, kizárólag azok az amerikai katonák mehettek be a városba, akik már átestek a betegségen, és immúnisak voltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.