Az őslakosok technológiájával voltak kénytelenek pótolni fegyverzetüket a konkvisztádorok

Egy nemzetközi kutatócsoport által a Latin American Antiquity című tudományos szaklapban megjelentetett tanulmányban összegzi a mexikói Guerrero államban található El Manchónnál feltárt régészeti lelőhelyek, valamint a helyiek ismereteiből és az itt fellelhető levéltári forrásokból szerzett információt.

Ezek mind alátámasztják azt, hogy a bronz tüzérség szűkében lévő spanyolok üzleteléssel, vesztegetéssel, és erőszakkal együttműködésre bírták a helyi őslakosságot, hogy hozzáférjenek különleges fémmegmunkálási tudásukhoz.

„A dokumentumokból kiderül, hogy az európaiak rájöttek, csak úgy fognak tudni rezet önteni, ha együttműködnek az őslakosokkal, akik már csinálták” – mondta el a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) régésze, Dorothy Hosler. „Üzletet kellett kötniük az őslakos öntőkkel.”

Portugáliából és Spanyolországból is került már elő korábban levéltári anyag, amely erre a tényállásra utalt, most azonban a mexikói helyszínen a kutatók régészeti nyomát is megtalálták a különös együttműködésnek: a konkvisztádorok korára datálható „hibrid” olvasztókazánokra bukkantak, amelyek európai és közép-amerikai jellemzőket ötvöznek.

A kutatók szerint a hódításban részt vevő spanyolok a 16. század elején már nem rendelkeztek közvetlen ismeretekkel a rézöntésről, mivel Spanyolországban már nem volt széles körben elterjedt. Kapóra jött, hogy technológiailag fejletlenebb ellenségeiktől meríthettek tudást.

A Spanyolországba ekkoriban visszaküldött jelentésekben le is írták a gyarmatokon bevett új fémmegmunkálási eljárásokat, amelyek során az őslakosok eszközeit ötvözték az európai jellegű fújtatókkal és kohókkal.

„Az El Manchónnál talált régészeti bizonyíték egyedülálló példával szolgál” – írják a kutatók a tanulmányban: „egy kézzel működtetett fujtató-megoldással, amelynek segítségével hosszú időre meg tudták növelni a réztermelést.”

Habár ez az egyetlen létező példánya ennek a megoldásnak, egy hasonlóról készült régi rajz megtalálható egy helyi múzeumban is.

Hosler elmondása szerint épp emiatt olyan érdekes: „Egyszerre voltunk képesek használni a hagyományos régészet módszereit, az anyagelemzés adatait, és a néprajzi adatokat is” – mondta.

A különös helyzet legalább egy, de akár két évszázadon át is fennállhatott: a gyarmatosító spanyolok a meghódított őslakos bányászokra, építőkre és kohókezelőkre voltak utalva tüzérségük előállításához.

„Nyugat-Mexikóban már létezett a tudás, amely az ötvözetek előállításához szükséges volt” – írja a tanulmány. „Ami igazán nagyot változott, az a rézelőállítás mennyisége volt, ezt az európai fújtatók bevezetése tette lehetővé.”

„Csupán elképzelni tudjuk, mekkora lelki törést okozhatott az őslakosok körében, amikor a rezet és más fémeket, amelyeket addig isteni, természetfeletti anyagoknak tartottak, fegyverek és pénz előállítására használták fel – ugyanazon fegyverekhez, amelyekkel elnyomták őket” – zárták gondolatmenetüket a kutatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország