Akár 5 millió régészeti lelőhely is lehet Észak-Afrikában és a Közel-Keleten
2015. február 24. 13:51 MTI
Egységes adatbázis készít a Közel-Kelet és Észak-Afrika régészeti örökségének rendszerezésére az Oxfordi Egyetem és a Leicesteri Egyetem. A térség régészeti lelőhelyei a népességnövekedés, a mezőgazdasági fejlődés, a városok terjeszkedése, a háborús konfliktusok és a fosztogatás miatt veszélyeztetettek - írja az Endangered Archeology (Veszélyeztetett archeológia) elnevezésű projektet ismertető Past Horizons internetes portál.
Korábban
A kutatók műholdképek és légi fotók, valamint - ahol lehetséges - terepmunka segítségével veszik jegyzékbe a térség leginkább veszélyeztetett és sokszor dokumentálatlan régészeti lelőhelyeit a következő két évben. A régészeti maradványok többsége látható a levegőből. A helyszínek sok esetben olyan országokban - például Szíriában és Irakban - találhatók, amelyeket háborús konfliktusok sújtanak. A lelőhelyek között sírok, települések, erődök is találhatóak, amelyek a történelem különböző korszakaiból nyújtanak információkat, az őstörténeti időktől egészen a modern korig.
"Rendkívül időszerű ez az izgalmas projekt, hiszen a térség régészeti lelőhelyeire leselkedő veszélyek példátlan mértékben megnövekedtek és ha nem teszünk most valamit, a helyzet csak egyre kritikusabbá válik" - mondta el Robert Bewley, az Oxfordi Egyetem régésze. A kutatók szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában mintegy 3-5 millió régészeti lelőhely is lehet, amelyek közül jelenleg is sok van veszélyben, de a fenyegetett helyszínek száma a jövőben növekedhet. A lelőhelyekre vonatkozó adatokat, így azok történeti hátterét és állapotát szabadon elérhető adatbázisban fogja nyilvánossá tenni a kutatócsapat.
A projekt emellett szeretne együttműködni a helyi örökségvédelmi hatóságokkal és más illetékes szervezetekkel a lelőhelyek megőrzése érdekében. Olyan helyi régészekből, önkéntesekből álló "gondnokhálózat" felállítását is tervezik, amely a szabadon elérhető adatok segítségével tehetne a veszélyben lévő lelőhelyek védelméért.
Andrew Wilson, a projekt kutatásvezetője elmondta, hogy a térség a régészeti emlékek sűrűségét tekintve a világ leggazdagabb régiója. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az ősidőktől kezdve a perzsa, a görög, a római és az iszlám birodalmakig bezárólag minden korszakra vonatkozóan találhatóak fontos lelőhelyek. A projekt weboldala márciustól válik elérhetővé az interneten.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? tegnap
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók tegnap
- 10 érdekesség a parfümök történetéről tegnap