Így zajlott II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetése

Meggyőzni a Habsburg királyt

1906. október 29-én, a kassai Szent Erzsébet székesegyházban temették újra II. Rákóczi Ferencet: az ünnepélyes aktus a maga idején a magyar közvéleményt rendkívüli módon érdeklő esemény volt. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke után II. Rákóczi Ferenc előbb Lengyelországba, majd Franciaországba menekült.

A magyar országgyűlés az 1715. évi 49. törvénycikk értelmében számkivetettnek nyilvánította őt és híveit. Rákóczi a franciaországi Grosbois-ban, a kamalduli szerzetesek kolostorában töltötte emigrációjának első éveit. 1716-ban, amikor az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom között háború tört ki, III. Ahmed török szultán Rákóczinak is politikai szerepet szánt.

Mire azonban a fejedelem Konstantinápolyba érkezett, hogy erről tárgyaljon, a két háborús fél között már folytak a pozsareváci béketárgyalások, Rákóczi személye súlytalanná vált török szempontból. A szultán a fejedelem és hívei számára kényszerlakhelyet jelölt ki. 1720-tól Rákóczi így Rodostóban (a mai Tekirdağban) élt követőivel. Miután 1735. április 8-án elhunyt, hamvait édesanyja, Zrínyi Ilona földi maradványai mellé helyezték, ahogy még életében kívánta. Így  II. Rákóczi Ferenc is sokáig a konstantinápolyi (galatai) - akkor jezsuita - templomban nyugodott, amely a rend feloszlatása után a lazarista misszió St. Benoît (Szent Benedek) temploma lett. Szívét - szintén a fejedelem kérésére - Mikes Kelemen a franciaországi Grosbois-ba küldte, oda, ahol a fejedelem száműzetése első éveiben menedéket lelt. A szívet a szerzetesek saját temetőjükben helyezték el.

A fejedelem „hazatérésének" kérdése hivatalos formában csak jóval később, 1862-ben merült fel. Ekkor Thaly Kálmán történész és politikus szorgalmazta ezt, ám sokáig hiábavalóan, a századfordulóig az újabb és újabb erre irányuló törekvések sorra hiúsultak meg. Hosszú és bonyolult politikai háttéralkuk előzték meg, míg végül megérhette „fejedelme" hamvainak hazaszállítását.

Az alapvető nehézséget az okozta, hogy miként szállíthatják haza ünnepélyes keretek között az akkori uralkodónak, Ferenc Józsefnek az őse ellen fegyvert fogó Rákóczit? Ahhoz, hogy Rákóczi és több híve holttestét hazahozzák, el kellett nyerni a király beleegyezését is. Ez nem volt könnyű feladat. Korábban Ferenc József konok ellenzése volt az egyik fő akadálya  annak, hogy 1867 után Batthyány Lajos miniszterelnököt újratemessék, és egyidejűleg rehabilitálják. Ez nem is lehet meglepő, hiszen a kivégzés idején (1849. október 6.)  is Ferenc József volt az uralkodó. Batthyány nem is kapta meg 1871. évi újratemetése során a rehabilitációt, hivatalosan egészségügyi okok miatt kapott új - igaz: díszes - sírhelyet, újratemetése pedig nem állami aktus volt, azt hivatalosan Pest város intézte.

1894-ben Ferenc József beleegyezett egy számára még kínosabb „procedúra" végrehajtásába is, abba, hogy a Torinóban elhunyt Kossuth Lajost Budapesten helyezzék örök nyugalomra. Ám nem engedélyezte aznapra a nemzeti gyászt, a kormány és a köztisztviselők hivatalosan nem jelenhettek meg a szertartáson, a temetést pedig a főváros illetékességébe utalta. A király ahhoz sem járult hozzá, hogy Torinóból Budapestre Fiume érintésével szállítsák a halottat. Indokul azt hozta fel, hogy a német császári pár épp Abbáziában nyaral, így igen nagy tapintatlanság lenne Horvátországot érinteni. Fiume és a kikötő helyett így végig vonattal (Görzön át) tért haza Kossuth holtteste Magyarországra.

Rákóczi esetében nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy halálától a 20. század elejéig már több mint másfél évszázad eltelt, ráadásul ekkorra Ferenc József mögött volt mind Batthyány újratemetése, mind Kossuth temetése. 110 évvel ezelőtt, 1904. április 18-án végre megszületett a királyi engedély Rákóczi hazahozataláról.

1. Meggyőzni a Habsburg királyt
2. Rákóczi: nem politikus, hanem történelmi személyiség
3. A hamvak megérkeznek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből