2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A magyar fiatalok többsége érdeklődik a történelem iránt

2014. július 30. 14:10

A Nemzeti Örökség Intézete megbízásából 2014 tavaszán közvélemény-kutatás készült a magyarországi fiatal (18 és 30 év közötti) felnőttek történelemképével és a nemzeti örökséghez/emlékezethez fűződő viszonyával kapcsolatban. Az Intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, mit gondol a nemzeti, kulturális örökség ápolásáról, illetve az emlékhelyekről, emlékévekről és emléknapokról.


Alultájékozott, de érdeklődő magyarok

A fő kérdésekre kvantitatív és kvalitatív módszerekkel keresték a választ. Kérdőívvel 1204, 18 és 30 év közötti magyarországi lakost (reprezentálva az országot településtípus, régió, nem és iskolai végzettség szerint) kérdeztek meg. Emellett két fókuszcsoportos interjút szerveztek összesen 15 fő részvételével. Az egyik csoport 18 és 32 éves kor közötti, legalább érettségivel rendelkező, de különböző képzettségi szintű fiatalokból állt. A másik csoportba olyan személyek kerültek, akik "véleményvezérként” (pedagógus, újságíró, egyetemi oktató, művelődésszervező, turisztikai szakember) lépnek vagy léphetnek fel az adott témákban.

Mindezen túlmenően tartalomelemzést is végeztek két vezető nyomtatott sajtóorgánumban, ennek során az elmúlt tíz évben a fenti témákban megjelent cikkeket elemezték. A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy az átlagos magyar fiatal bár némileg alultájékozott, fontos számára a történelem, háromnegyedük érdeklődik a történelem iránt. A fiatalok ugyanakkor közéleti kérdésekben nem szívesen foglalnak állást, a politikával szemben apatikusak.

A közélet iránt fogékony fiatalok és a véleményvezérek több kritikát fogalmaznak meg az emlékezés különböző formáival (emléknapok, nemzeti ünnepek, évfordulós megemlékezések stb.) kapcsolatban, mint az átlagos magyar fiatalok. Ennek oka az, hogy a kutatás során felszínre került rendkívül negatív magyar történelemkép rányomja a bélyegét az emlékezetkultúrára. A vizsgálatban résztvevők döntő többsége szerint szinte valamennyi nemzeti ünnep (az államalapítás évfordulóját leszámítva) levert szabadságharcokhoz, vérbefojtott eseményekhez kapcsolódik. Mindemellett a megkérdezettek szerint ezek az ünnepek többnyire politikai színezetűek és az iskolában kötelező jelleget öltenek. Ez a három tényező nem vonzó a fiatalok számára.

A kutatás egyik leglényegesebb eredménye, hogy a fiatalok a magyar történelemben általában nem találják meg azokat a pozitív attitűdöket, amelyek vonzanák őket a történelmi megemlékezésekre, történelmi vagy nemzeti emlékhelyekre. Az átlagos magyar fiatal számára jelenleg nem, vagy kevéssé hordoz pozitív üzenetet a magyar történelem, azonosulási pontokat nem, vagy alig találnak, legfeljebb egyes pozitív szereplőket tudnak kiemelni.

A kulturális örökséget a megkérdezettek 61%-a nagyon fontosnak, míg 30%-a inkább fontosnak ítélte, mindössze 6% szerint inkább nem és 2 % szerint egyáltalán nem fontos. A reprezentatív minta eredményei azt mutatják, hogy a hazai fiatalok háromnegyede érdeklődik a magyar történelem iránt, a megkérdezetteknek pedig mindössze 5%-a mondta, hogy egyáltalán nem érdekli az.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár