Bélférges volt III. Richard
2013. szeptember 4. 13:22 MTI, Múlt-kor
Émelygés gyötörhette, hányhatott és légzési nehézségei lehettek röviddel halála előtt III. Richardnak, akinek fonálféreg-fertőzése volt – állítják cambridge-i kutatók.
Korábban
Cambridge-i kutatók földmintát vettek az 1485-ös bosworthi csatában elhunyt uralkodó földi maradványai mellől: így a koponyáról, a medencéről, valamint a sír több részéről. A mikroszkóp alá helyezett földmintákban fonalféreg-petéket azonosítottak a medencének azon részén, ahol a királynak életében a belei voltak – számolt be a brit Daily Telegraph.
A föld a néhai király koponyája körül egyáltalán nem tartalmazott petéket, és a sír közelében is csak elvétve. A medencecsont körül talált peték megléte arra utal, hogy Richardot még életében megfertőzték a ma is minden negyedik-ötödik – összesen 1,5 milliárd – embert kínzó paraziták. A fertőzés ma nagyon ritkának számít Nagy-Britanniában, de Richard halála idején, a 15. században még elterjedt volt. A szakemberek egyúttal kizárták annak a lehetőségét, hogy a peték egy későbbi korban, emberi fekáliával kerültek volna a földbe.
A legtöbb embernél nincs észrevehető jele a fertőzésnek, amely néhány esetben légzési nehézséggel, émelygéssel és hányással járhat. A Cambridge-i Egyetem kutatói által a The Lancet című orvosi folyóiratban publikált tanulmány szerint egyéb bélférget nem sikerült kimutatni, ami azt jelenti, hogy a király ételeit alaposan átfőzték, meggátolva ezzel a paraziták elterjedését, de életmódja még így sem tudta megvédeni attól, hogy élősködők fertőzzék meg.
A tudósok nem tartják kizártnak, hogy a király férgei az uralkodó halálakor rémületes látványt nyújtottak: orrlyukain és szemüregein át előmásztak. III. Richard harcmezőn halt meg - 1485-ben, az úgynevezett rózsák háborúját lezáró bosworthi csatában. Súlyos trauma esetén felnőtteknél előfordul, hogy a bélférgek "gazdájuk" orrán és szemén át menekülve távoznak annak halálakor.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59