Forradalmi események tanúja volt a Brandenburgi kapu

Elviszi Napóleon a quadrigát

Az 1788-1791 között, II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére, Carl Gotthard Langhans által épített 26 méter magas, 65,5 méter széles homokkő-építmény nemcsak Berlin, hanem Németország jelképe is, bő kétszáz éves történelme során több világtörténelmi esemény szemtanúja volt. Bár a klasszicista stílusú építmény hivatalosan 1791-ben készült el, végleg csak 1793-ban fejezték be: ekkor helyezték el a kapu tetejére Johann Gottfried Schadow alkotását, a quadrigán álló Nikét, aki egy négylovas ókori díszkocsit hajt.

A szobor kevesebb mint másfél évtizedet maradhatott helyén, miután 1806-ban, a jénai csatát követően a Berlint elfoglaló Napóleon Párizsba hurcolta a quadrigát, de még mielőtt ott felállíthatták volna, a császár – aki teljesen megfeledkezett az alkotásról, amely így egy raktárban porosodott – hatalma véget ért. A berliniek Ernst von Pfuel tábornoknak köszönhetik, hogy a győzelem istennője ismét visszatérhetett a Brandenburgi kapu tetejére. 1814-ben Gebhard Leberecht von Blücher porosz hadvzér csapatai ládákba csomagolták a szobrot és visszaszállították Berlinbe, ahol azután restaurálták. Ekkor került az új hatalmi jelkép, a tölgykoszorún ülő porosz koronás sas az istennő botjára, a Schinkel által javasolt vaskereszt kiegészítéseként. A keresztet a kommunizmus idején levették, majd 1990-ben, a német újraegyesítéskor végleg visszahelyezték.

1. Elviszi Napóleon a quadrigát
2. Hitler hatalomra jut
3. "Ich bin ein Berliner"
4. "Elnök úr, bontsa le ezt a falat!"
5. Lenny beveszi Berlint

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról