Világháborús amerikai hajsza a német tudósok után
2013. június 4. 18:47
A második világháború idején megalakult és megszűnt hírszerző szervezet, az Office of Strategic Services (OSS) a Gemkapocs Hadművelet során azon ténykedett, hogy a háborút követően a náci Németország tudósait az Egyesült Államok szolgálatába állítsa. A kibontakozó hidegháborúban a fő cél az volt, hogy a német kutatók tudása és szakértelme ne Angliát, a megosztott Németországot vagy a Szovjetuniót gazdagítsa, hanem az amerikai hadiipart lendítse fel.
Korábban
A lista
A feladat elvégzésével megbízott Joint Intelligence Objectives Agency (JIOA) már az európai győzelem után (1945. május 8.) elkezdte új feladatát, bár Truman elnök hivatalosan 1945 augusztusáig nem rendelte el a hadműveletet. A parancs értelmében ki volt zárva az „együttműködésből” minden olyan tudós, aki a náci párt tagjaként dolgozott vagy a náci militarizmus aktív támogatója volt. Ez a fajta korlátozás egyes esetekben könnyedén „átléphető” volt, mint például Wernher von Braun, Kurt Debus, Arthur Rudolph rakétatudósoknál, valamint Hubertus Strughold fizikusnál, akik korábban a szövetséges erők biztonságára nézve a „fenyegető” jelzőt kapták.
A JIOA önállóan működött, s a vezetés szempontjából kényelmetlen tudósok számára hamis foglalkozási és politikai életrajzot kreált. A nácizmus „szennyétől” ily módon kifehérített önéletrajzok a kormány rostáján végül átmentek. A művelet neve egyébként egy forrás szerint azokból az iratkapcsokból származik, amelyekkel a kétes hírű tudósok új politikai személyiségeit rögzítették az egyéb aktákhoz.
A Szovjetunió elleni Barbarossa-hadművelet, a leningrádi ostrom és a sztálingrádi csata sikertelensége után a németek logisztikai hátrányba kerültek. A hadjárat felemésztette a német erőforrásokat, a katonai-ipari komplexumok pedig nem voltak még felkészülve, hogy a Vörös Hadsereg ellenében meg tudják védelmezni a Harmadik Birodalmat. 1943 elején a náci kormányzat hadba hívta legkiválóbb tudósait, mérnökeit és technikusait, akik számtalan kutatásba és fejlesztésbe fogtak, hogy megtámogassák a német erőket a szovjetek elleni elhúzódó háborúban. Ebben az időben közel négyezer rakétatudós jött haza a frontról és látott munkába az észak-németországi Peenemündében.
A visszahívottakat először Werner Osenberg mérnök vezetésével világították át, amely során a Wehrforschungsgemeinschaft (Katonai Kutatószövetség) feje a politikai elkötelezettségüket vizsgálta meg. Az így megszületett Osenberg-lista a politikailag közömbös tudósok neveit tartalmazta. 1945 márciusában a Bonni Egyetem egyik vécéjében egy lengyel származású laboráns talált rá az Osenberg-lista egy darabkájára, amely az MI6-on keresztül az amerikai hírszerzés kezébe került - így készítették el az amerikaiak ezen lista felhasználásával a sajátjukat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
