Forradalmi események tanúja volt a Brandenburgi kapu

"Ich bin ein Berliner"

„Kétezer évvel ezelőtt az emberek azt mondták büszkén: `Civis Romanus sum`. Ma, a szabadság világában pedig ezt mondják büszkén: `Ich bin ein Berliner`. Sokan vannak ma a világon, akik nem értik – vagy azt mondják, hogy nem értik – valójában mi a különbség a szabad világ és a kommunista világ között. Jöjjenek hát el Berlinbe.”

Amikor John F. Kennedy elnök 1963-ban, két évvel elnökké választása után nyolcórás látogatásra érkezett Nyugat-Berlinbe, a gépkocsisort, amelyben utazott, végig az úton hatalmas üdvrivalgás fogadta. A Brandenburgi kapuhoz közeledve látta meg először a berlini falat. A program szerint a német főváros legforgalmasabb útja, az Unter den Linden végén található kapun keresztül átnézett volna a fal másik oldalára, ám a kapu öt boltívét hatalmas vörös transzparensek borították a túloldalról, így nem láthatta Kelet-Berlint.

Kennedy beszéde – amelyet 120 ezer ember hallgatott végig a helyszínen – az egész világon szinte mindenkit megérintett, de igazából egyetlen sor tette halhatatlanná. Egy korábbi verzió szerint JFK az angol “I am a Berliner” (Berlini vagyok) formulát használta volna, de sokkal hatásosabbnak vélte, ha németül szólal meg a német közönség előtt. Szövegíróival és a State Department munkatársaival gyakorolta a helyes kiejtést, s még a német nyelvészek érdeklődését is felkeltette, akik megcáfolták azt a kevés alapot nélkülöző városi legendát, miszerint Kennedy a Berliner elé helyezett névelővel viccet csinált volna az emelkedett pillanatból. (egyesek szerint szükségtelen az ’a’ névelő használata, mivel ez így azt jelenti, hogy "én egy lekváros fánk vagyok".)

1. Elviszi Napóleon a quadrigát
2. Hitler hatalomra jut
3. "Ich bin ein Berliner"
4. "Elnök úr, bontsa le ezt a falat!"
5. Lenny beveszi Berlint

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején