Akik az isteneket a felhőkbe költöztették

Az istenek lakhelyén

Az ősi civilizációk nagy részére igaz, hogy a kedvező természeti adottságokat és életfeltételeket inkább folyók mentén, völgyekben és síkságokon találták meg, mintsem a magashegységekben. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy történelmünk nagy részében az sem volt jellemző, hogy az emberek önszántukból hegyet másszanak. Vadászat közben, egy-egy elszabadult háziállat keresésekor, netán az ellenség elől való meneküléskor természetesen sokan olyan magasságokba is eljutottak, ahová egyébként nem mentek volna. A hegymászástól eltántorító legnagyobb erő ekkoriban mégis a hitvilágban keresendő: az ismeretlen hegycsúcsokat a legtöbb mitológia szerint ugyanis istenek vagy démonok lakták.

A görög mitológiában az Olümposz (2918 méter), a mai Görögország legmagasabb hegysége az istenek, a közép-görögországi Parnasszosz (2457 méter) pedig a múzsák lakhelye volt. A Meru-hegy a hinduizmusban és buddhizmusban az Univerzum központját, az istenek lakhelyét jelentette. Bár ezen vallások képviselői a szent hegyet több valóságos csúccsal és vonulattal is azonosítják, legtöbben a „A föld anyaistennője”, a Csomolungma (8848 méter), valamint a Nanga Parbat (8125 méter) és a Kancsendzönga (8586 méter) csúcsát tisztelik benne.

Parnasszosz

A Biblia hegyei – talán azért is, mert az eddig felsoroltaknál jóval alacsonyabbak – nem az Isten lakhelyét jelentik, szakrális jelentőségük viszont megkérdőjelezhetetlen. Mind közül a Sion-hegy a legfontosabb: a Szentírás szerint ez volt Isten kiválasztott hegye, ezen épült meg Dávid király városa. A Sínai-hegyen (2285 méter) adta a Teremtő Mózesnek a Tízparancsolat kőtábláit, a mai Törökország területén lévő Ararát pedig (legmagasabb csúcsa 5165 méter) Noé bárkájának „kikötője” lett.

1. Az istenek lakhelyén
2. Az emberek a csúcsokra, az istenek az égbe költöznek
3. A hegymászás mint sporttevékenység
4. Magyarok a világ tetején

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől