A vihar végezhetett az Everest pionírjaival
2010. augusztus 6. 09:49
Egy különösen nagy vihar pecsételhette meg 1924-ben George Mallory és Andrew Irvine sorsát, akik elsőként próbálták meghódítani a világ legmagasabb hegyét - derítette ki egy új kutatás.
Korábban
A legújabb kutatás során az 1924-es mászás meteorológiai mérési adatait elemezték, amelyeket a londoni Királyi Földrajzi Társaság könyvtárában sikerült megtalálni - számolt be róla a BBC. A Weather című szakfolyóiratban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy bár ezeket az adatokat az expedícióról szóló hivatalos 1926-os beszámolóban már közzétették, azokat sosem elemezték tudományos módszerekkel.
Malloryt és Irvine-t utoljára 1924. június 8-án látták, amikor az Everest északkeleti gerincén próbáltak feljutni a csúcsra. Az ekkor beköszöntő hatalmas vihar azonban olyan nyomáskülönbséget okozott, hogy a hegymászók nem juthattak elég oxigénhez – áll a cikkben. A kutatók szerint a vizsgálatok során sikerült kimutatni, hogy a mászás során a légnyomás legalább 18 millibarral esett, amely a kutatást vezető Kent Moore, a torontói egyetem kutatója szerint is nagyon komoly érték, és mindez komoly hipoxiát, azaz a vér oxigénszintjének radikális csökkenését okozta a két férfinél.
Dr. John Semple, torontói Women's College kórház fősebésze szerint már a négy millibaros légnyomásesés is hipoxiát okozhat, hát még ez az érték. A szerzők szerint ez, no meg a hideg, a szelek, és a bizonytalan útvonal biztos halált jelentett a két férfinak.
A bejelentés azonban nem oldja meg az alapkérdést: a vita közel 80 éve arról folyik, hogy a két hegymászó felfelé vagy lefelé tűnt el, ezen ugyanis a mászási elsőbbség kérdése is múlhat. Mallory testét 1999-ben már felfedezték, azonban ez sem oldotta meg a rejtélyt. A kutatók a legújabb vizsgálatok során Mallory fényképezőgépét keresve próbálnak végleges választ kapni a kérdésre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap