Akik az isteneket a felhőkbe költöztették

Az emberek a csúcsokra, az istenek az égbe költöznek

Felmerül a kérdés, hogy vajon mikor kezdtek el az emberek önszántukból hegyet mászni, mikor küzdötték le az istenektől és démonoktól való félelmüket, mikor győzedelmeskedhetett először a kíváncsiság?

A hegymászással kapcsolatos legrégebben fennmaradt leletünk maga Ötzi, a jégember. Az 5300 éve természetes körülmények között mumifikálódott holttestet 1991-ben találták meg az Alpokban. Bár nem ismerhetjük az indítékait, Ötzinek legalább 3210 méteres magasságba kellett felmásznia: ezen a magasságon találták meg ugyanis a tetemét egy gleccserbe fagyva.

Ötzi, a jégember

A következő bizonyítékok az ókorból származnak: közismert, hogy Hannibál, Karthágó hadvezére i. e. 218 őszén átvezette seregét az Alpokon. Az átkelést nehezen viselték a hegyvidékekhez és a hideg időjáráshoz nem akklimatizálódott katonák és a harci állatok: a 37 elefántból összesen kettő élte túl az utat, s a hadsereg is megtizedelődött.

A Krisztus utáni első feljegyzett hegymászás a római Hadrianus császár nevéhez fűződik, aki 121-ben állítólag azért mászta meg a 3350 méter magas vulkánt, a szicíliai Etnát, hogy onnan láthassa a napfelkeltét. Ez valószínűleg az első olyan feljegyzett csúcshódítás, amelynek az elsődleges célja maga az élmény volt.

A Távol-Kelet első dokumentált hegymászása 663-ban történt: ekkor hódította meg elsőként a Fujit (3776 méter) egy szerzetes. A csúcsot az ókortól kezdve szent helynek tartották, ezért a nők nem mászhatták meg a hegyet egészen a Meidzsi-korig, a 19. század végéig.

Hannibál

A mai Olasz- és Franciaország határában lévő 3538 méter magas Rocciamelonét 1358-ban Bonifacius Rotarius, egy teuton lovag érhette el először. A csúcshódításnak szakrális jelentősége volt: az olasz Alpok hegyére magával vitt egy fémből készült képet Szűz Máriáról, hálából azért, hogy túlélte a rabságot a Szentföldön a muszlimok ellen folytatott háborúban.

Francesco Petrarca, a neves humanista költő a fivérével és két szolgálójával 1336. április 26-án mászta meg a Mont Ventoux-csúcsot (1909 méter). Az eseményről az egyik barátjának levélben is beszámolt, majd élményeit később publikálta. Számos költeményében megjelenik a mászás élménye, például Daloskönyvének CXXIX. versében: “Gondolatok s hegyek közé visz Ámor; hiszen ha lábam járt ösvényre téved, békém komor békétlenségbe fordul (…). Hegycsúcsokon, vad rengetegbe bújva nyugszom meg kissé: mindegyik lakott hely halálos ellensége lett szememnek.”

1. Az istenek lakhelyén
2. Az emberek a csúcsokra, az istenek az égbe költöznek
3. A hegymászás mint sporttevékenység
4. Magyarok a világ tetején

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
• Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában 
• Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
• Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
• Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
• Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
• A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban