Akik az isteneket a felhőkbe költöztették
2013. május 27. 13:38
Korábban
Az emberek a csúcsokra, az istenek az égbe költöznek
Felmerül a kérdés, hogy vajon mikor kezdtek el az emberek önszántukból hegyet mászni, mikor küzdötték le az istenektől és démonoktól való félelmüket, mikor győzedelmeskedhetett először a kíváncsiság?
A hegymászással kapcsolatos legrégebben fennmaradt leletünk maga Ötzi, a jégember. Az 5300 éve természetes körülmények között mumifikálódott holttestet 1991-ben találták meg az Alpokban. Bár nem ismerhetjük az indítékait, Ötzinek legalább 3210 méteres magasságba kellett felmásznia: ezen a magasságon találták meg ugyanis a tetemét egy gleccserbe fagyva.
Ötzi, a jégember
A következő bizonyítékok az ókorból származnak: közismert, hogy Hannibál, Karthágó hadvezére i. e. 218 őszén átvezette seregét az Alpokon. Az átkelést nehezen viselték a hegyvidékekhez és a hideg időjáráshoz nem akklimatizálódott katonák és a harci állatok: a 37 elefántból összesen kettő élte túl az utat, s a hadsereg is megtizedelődött.
A Krisztus utáni első feljegyzett hegymászás a római Hadrianus császár nevéhez fűződik, aki 121-ben állítólag azért mászta meg a 3350 méter magas vulkánt, a szicíliai Etnát, hogy onnan láthassa a napfelkeltét. Ez valószínűleg az első olyan feljegyzett csúcshódítás, amelynek az elsődleges célja maga az élmény volt.
A Távol-Kelet első dokumentált hegymászása 663-ban történt: ekkor hódította meg elsőként a Fujit (3776 méter) egy szerzetes. A csúcsot az ókortól kezdve szent helynek tartották, ezért a nők nem mászhatták meg a hegyet egészen a Meidzsi-korig, a 19. század végéig.
Hannibál
A mai Olasz- és Franciaország határában lévő 3538 méter magas Rocciamelonét 1358-ban Bonifacius Rotarius, egy teuton lovag érhette el először. A csúcshódításnak szakrális jelentősége volt: az olasz Alpok hegyére magával vitt egy fémből készült képet Szűz Máriáról, hálából azért, hogy túlélte a rabságot a Szentföldön a muszlimok ellen folytatott háborúban.
Francesco Petrarca, a neves humanista költő a fivérével és két szolgálójával 1336. április 26-án mászta meg a Mont Ventoux-csúcsot (1909 méter). Az eseményről az egyik barátjának levélben is beszámolt, majd élményeit később publikálta. Számos költeményében megjelenik a mászás élménye, például Daloskönyvének CXXIX. versében: “Gondolatok s hegyek közé visz Ámor; hiszen ha lábam járt ösvényre téved, békém komor békétlenségbe fordul (…). Hegycsúcsokon, vad rengetegbe bújva nyugszom meg kissé: mindegyik lakott hely halálos ellensége lett szememnek.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
