Akik az isteneket a felhőkbe költöztették

Magyarok a világ tetején

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Trianon előtti Magyarország bővelkedett a magashegységekben. A magyar hegymászás bölcsője kétségkívül a Tátra volt. A hegymászásról szóló legelső magyar emlékek a 16. századból származnak: egy kézirat szerint 1565-ben a késmárki várkapitány, Laszky Jeromos és felesége, Laszky Beáta indult társas kirándulásra a hegységbe. Az 1590-es években pedig a késmárki líceum rektoráról, Kunisch Ádámról maradt fenn, hogy rendszeresen vitte diákjait a Magas-Tátrába. A legelső ismert magyar hegymászó Fröhlich Dávid volt, szintén a késmárki latin iskola rektora, aki könyvében megírta, hogy diák korában, 1615-ben megmászta a Tátra legmagasabb csúcsát. Hogy ez alatt pontosan melyik csúcsot értette, azt sajnos nem tudjuk.

Míg a 18. század végén és a 19. század elején főként tudományos kutatások céljából keresték fel a Kárpátok magaslatait, a 19. század közepétől már turisztikai céllal látogatták a hegységeket a kalandorok, akiket a Tátrában a környékbeli falvak tanítói, vadászai kísértek útjaikra. Az 1873-as év mérföldkő a magyar hegymászás történetében: ekkor alakult meg a Magyarországi Kárpát-egyesület, hazánk első turistaegyesülete, egyben a világ hetedik jelentős alpinista egyesülete. A Kassa-Oderbergi vasút 1871-es megnyitásával ugyanis az ország távolabbi részein élők számára is elérhető közelségbe kerülhetett a Magas-Tátra, s az új egyesület tagjai tudományos kutatások, a természet szeretete, vagy a Kárpátok felfedezésének vágyától hajtva immár szervezetten is eljuthattak a hegységbe.

Trianon a számos veszteségen túl a magashegységek elvesztésével a magyar hegymászás történetében is törést okozott. A második világháború után kezdett el ismét igazán feléledni a tevékenység. Ekkoriban főleg az IBUSZ utazásai teremtettek lehetőséget arra, hogy a természetjárók felkereshessék a Magas-Tátrát. 1957-ben alakult meg a Magyar Természetjáró Szövetségen belül az Országos Hegymászó Bizottság. A csoport elkülönülésének az egyik okaként említik, hogy az egyesületi vezetők idegenkedtek a hegymászás „veszélyes” sportjától, a szükséges felszerelések beszerzése, a képzés és az utazások szervezése pedig sok nehézséget jelentett a szervezet számára. A megalakulástól kezdve azonban végre megindulhatott a szervezett magashegyi hegymászó táborozás is.

A 60-as, 70-es évektől egyre gyakrabban járhattak alpinistáink a baráti Szovjetunió területén fekvő hegységekbe. 1967-ben a Szovjet Alpin Szövetség meghívására három magyar indult, és fel is jutott a Pamír-hegység 7134 méter magas Lenin-csúcsára. Az első magyar Himalája-expedícióra 1983-ban került sor, majd 1985-ben Vörösné Zsohovszky Piroska személyében az első magyar nő is feljutott egy 7000 méter magasság feletti csúcsra.

Erőss Zsolt a Himalája tetején (2002)

A rendszerváltás után a szponzoráció új lehetőségeket jelentett a hegymászók számára. A „műfaj” kiforrása előtt azonban többször folyamodtak az alacsony költségvetésű, önállóan szervezett „akciós” mászáshoz is: erre jó példa Erőss Zsolt 1999-es Nanga Parbat-csúcshódítása, amelyhez anyagi források híján nem volt meg a csúcsengedély sem, ezért a hegymászónak az elképesztő eredményt évekig titkolnia kellett.

2002-ben oxigénpalack használatával szintén Erőss Zsolt jutott fel a magyarok közül elsőként a világ legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre. A magyar oxigénpalack nélküli rekord Várkonyi Lászlóé, aki nagyjából 100 méterrel a csúcs alatt kényszerült visszafordulni.

Annak ellenére, hogy Magyarország földrajzi adottságai nem könnyítik meg hegymászóink helyzetét, a tehetséges mászóknak és a szponzorációnak köszönhetően a mai napig számos nemzetközi sikert tudhat maga mögött a magyar hegymászótársadalom. Több hegymászással foglalkozó szervezet alakult és él aktívan egymás mellett, és folyamatosan indulnak expedíciók a világ legmagasabb csúcsaira.

Forrás: Magyar Természetbarát Szövetség; Eseményhorizont (Edge 8000)

1. Az istenek lakhelyén
2. Az emberek a csúcsokra, az istenek az égbe költöznek
3. A hegymászás mint sporttevékenység
4. Magyarok a világ tetején

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai