Itt írhatták Artúr király legendáit
2013. április 30. 09:26
Egy mára elfeledett oxfordi kápolnában írhatta meg Geoffrey of Monmouth híres, Artúr király életét népszerűsítő középkori munkáját - állítják történészek, akik szerint ezzel újabb puzzle-darab került helyére a mondakör eredetével kapcsolatban.
Korábban
Brit kutatók szerint Geoffrey of Monmouth egy mára elfeledett, az Oxford Castle építése miatt lerombolásra ítélt, Szent György tiszteletére épült kápolnában írhatta meg Historia Raegum Britanniae című művét. Geoffrey irodalomtörténeti szempontból rendkívül jelentős, hiszen ő volt az első, aki a teljes mondakört az utókorra hagyta.
1129 és 1151 között – amely időszakot a kutatók most újra megvizsgálták – neve hat Oxford környéki oklevelen bukkan fel, néha magisterként (tanár) jelölve, ezeket Walter oxfordi főesperes is ellátta kézjegyével. „Geoffrey volt az, aki megismertette a középkoriakkal Artúr király és Merlin alakját, s kikövezte az utat népszerűsége előtt, amely a modern időkig tartott” – fogalmazott a BBC hírszolgálatának megkeresésére a középkori angol irodalommal foglalkozó professzor, Helen Fulton.
Az irodalmi alkotásként számon tartott, kevés megbízható történelmi adatot tartalmazó munka Geoffrey szerint olyan elveszett kelta kéziratokon alapul, amelyhez csak ő férhetett hozzá. Az ajánlás szerint a könyv „egy régi breton nyelvű könyv fordítása”, amelyet a krónikás Walter oxfordi főesperestől kapott, azonban a történészek elvetik ezt az állítást.
A kutatók szerint lehetetlen annak megállapítása, hogy valóban létezett Artúr, az angolszászok ellen az 5-6. század fordulóján élt és harcoló mitikus király, ugyanis az egyetlen korabeli forrás, az 512-ben elhunyt Gildas által írt The Ruin and Conquest of Britain című mű nem tesz említést róla, illetve a később élt Beda Venerabilis sem ismeri. Egyesek szerint Artúr személyét a Gildas által említett római származású katona, Ambrosius Aurelianusban kell keresni, mások szerint a 2-3. században élt Lucius Artorius Castus alapozta meg a mítoszt, de olyan is akad, aki úgy látja, hogy a briton királyt a kelta mitológia hőseiből gyúrták össze.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap