Szex, szerelem, testiség a szocializmusban

A Kommunista Ifjúsági Szövetség irányítása alá tartozó Ifjúsági Magazin koncepciója indulásától kezdve, hogy közvetlen kapcsolatot építsen ki a fiatal olvasókkal: az ő leveleik, kérdéseik, hozzászólásuk a folyóirat számainak számos rovatát és oldalát megtöltik. Az előtérbe helyezett és folyamatosan hangsúlyozott társadalmi párbeszéd, valamint a folyóirat nevelő szándéka, a helyes irány megmutatása a szerelem és a szexualitás területére is kiterjed.

Kezdetben a cikkek, hozzászólások és viták a szerelmet és a szexualitást elsősorban mint elvárt viselkedést, követendő magatartásmintát tematizálták. A téma alapvetően két módszerrel került a lapba: olvasói leveleken keresztül, melyre nem csupán az IM, hanem az olvasók is reagálhatnak, sőt, a levelekből gyakran kerekítettek vitát az újságírók. Másrészről az IM munkatársai is felvetettek témákat, (pl. abortusz, vagy illik-e csókolózni nyilvános helyeken), és az erre reflektáló véleményeket csokorba gyűjtve, az ifjúság aktivitását is bizonyítandó, rendszeresen közölték.

Akkor is és most is felmerül persze a kérdés, reálisak-e az olvasói levelek, ki(k) valóban a szerző(k)? Mivel bennünket most a korabeli diskurzusok érdekelnek, nem az a fontos, hogy az olvasó vagy az újságíró tollából született a cikk, hanem az, hogy a lapban megjelent, márpedig a lap következetesen ugyanazt a szerkesztési elvet követte: egymással különböző véleményeket ütköztetett, melyet végül a főszerkesztő a hivatalos elvárásoknak megfelelő cikkben mederbe terelt, összegzett és értékítéletet mondott.

Tiltások és támogatások, helytelenítések és jóváhagyások hatják át a szexualitásra vonatkozó írásokat. Jól mutatja a nevelő szándékot már az első, szerelemről szóló cikksorozat. 1966-ban S. József kiskunfélegyházi olvasóra hivatkozva, aki szerint a szerkesztőségnek „Ámor számára is helyet kell biztosítani” a lapban, cikksorozat indult „Beszéljünk őszintén a szerelemről” címmel. A vitaindítóban hozzászólók szerint a diákszerelem a „szerelmesek belső vonzalma”, „nem cipőpaszta”, amit reklámozni kell, tehát a fiatalok ne csókolózzanak az utcán.

A fiatalon kötött házasságot is meggondolatlanságnak tartották, mert abban az életkorban a felnőtt életre kell készülni és nem a nemiségre koncentrálni. A vitazáróban a főszerkesztő arra a megállapításra jutott, hogy „ a lány vagy a fiú arcvonásai, szeme fénye, hangja izgalmas elektromosságot indukál társában – ez mindenképpen titokzatos jelenség.” Ideális serdülőszerelemnek azt tartották, amely magasabbrendű kézfogással jár együtt: „amikor nem mindegy, miért fogják a fiatalok egymás kezét, és ha együtt haladnak, nem mindegy, merre tart az útjuk”. A főszerkesztő elítélte azt a testi kapcsolatot, amely „igazi vonzalomtól, szerelemtől mentesen, sportos játékossággal, szenvtelen felelőtlenséggel fejlődik ki.” Igaz szerelem esetén is a szexuális kapcsolatot 18 éves koron túl tartották „természetes szükségletnek”.

A cikk folytatása a Múlt-kor magazin nyári számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt