Aki nincs ellenünk, az velünk van
2012. május 22. 10:17
Mit gondolt Kádár János – aki a napokban lenne száz éves – a szocializmus reformjának politikai, ideológiai határairól, a baloldaliság tartalmáról, a nem nyilvánosságnak szánt kulisszák között?
Korábban
A Kádár-korszak történeti megközelítésének fő tartalmának népszerű, eladható figyelemfelkeltésre alkalmas területei – 1956 utáni megtorlások, állambiztonság tevékenysége, szerepe a „társadalmi béke” ellenőrzésében – mellett érdemes olyan mozzanatokra is fókuszálni, amelyek árnyalják a rendszer működését ill. névadójának szerepét (az erkölcsi felelősség kérdésének megkerülése nélkül).
Kádár János születésének centenáriuma óhatatlanul – ellentétes tartalmú – indulatokat, érzelmeket gerjeszt személyével és a korszakkal összefüggésben. A „nemzetáruló bolsevik” jelzős összetételtől, az „atyáskodó, békét teremtő, megfontolt kompromisszum kereső”-ig széles lehet az értelmezéseket megjelenítő skála. Az erkölcsi felelősség alóli felmentés igénye, a „békés építőmunka” relatív jólétét hangsúlyozó, ill. a morális, politikai felelősséget soha meg nem kérdőjelező, elítélő attitűd, megközelítés együtt jelentheti egy korszak megítélésének kereteit.
Mit gondolt Kádár János a „szocializmus„ reformjának politikai, ideológiai határairól, a baloldaliság tartalmáról, a nem nyilvánosságnak szánt kulisszák között? A felszínre bukkanó gondolatok néha meghökkentő nyers őszintesége teszik érdekessé ezeket a találkozókat ill. a róluk készült összefoglalókat. Természetesen vezető testületi (KB, PB) üléseken gyakran elmondta véleményét Kádár egyes aktuális témához kapcsolódva, de terjedelmi okokból is egy rövidebb dokumentum érzékletesen rögzíthet elvi megfontolásokat. A hatvanas évek közepétől – párhuzamosan a felülről irányított társadalmi kegyezésre alapuló konszolidálódó rendszer kiépülésével – több olyan négy vagy több-szemközti találkozóról készült összefoglaló feljegyzés, amely az MSZMP és más nyugat-európai baloldali pártdelegációk megbeszélésén elhangzottakat rögzítette.
Ezeken a megbeszéléseken több (nyugati) tárgyalópartner hangsúlyozta azt az oldott légkört, amelyben – Kádár közvetlenségre törekvő személyiségéből is következően – valódi, őszinte véleménycsere erősítette a (keleti blokk többi országaihoz képest eltérő) a kádári hatalomgyakorlás jellegéről kialakult benyomásokat.
Simon István cikke a kapcsolódó dokumentumokkal a Magyar Országos Levéltár oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.