A történelem első kérdőjele?
2011. július 26. 08:26
A Biblia egyik 5. századi szír fordításában azonosították a világ első kérdőjelét, igaz, az sokkal inkább hasonlít egy kettőspontra.
Korábban
A gazdag keresztény irodalommal rendelkező szír nyelv aranykorát az iszlám felemelkedése előtti időre teszik. Az 1840-es években a British Museum ötezer font értékben vásárolt korai szír nyelven íródott kéziratokat, a tudósok jórészt ezeken a szövegeken „élnek” azóta is, s próbálják megfejteni a nyelv vitatott részeit.
A bibliai kéziratok különös jelentőséggel bírnak a kutatók számára. Közülük az egyiket írásjegyek sora tagolja; sokukat már megfejtették, néhányuk funkciója azonban továbbra is talány – noha nem az írnokok előtt, bár ők is meglehetősen következetlenül másolták őket. Így meglehetősen zavaros a kép, s komoly kutatómunkára van szükség, hogy végre feltáruljon a szöveg egyik nagy rejtélye, a központozás.
Az egyik első lépést Chip Coakley, a Cambridge Egyetem tanára tette meg. „Amikor ülsz egy asztal mellett, szír szövegeket olvasva, körülötted a diákjaid, mindenfajta kérdéseket tesznek fel. Ahogy öregszem, úgy lepődök meg az olyan kérdéseken, mint hogy mit jelentenek az írásjelek” – nyilatkozta Coakley.
A zawga elaya-nak nevezett kettőspont egy szó felett, illetve egy mondat előtt látható, ami azt jelezheti az olvasónak, hogy kérdés következik. Ezt nem minden kérdésnél teszik ki, csakúgy, mint az angolban. A kérdőjelek a görög és a latin szövegekben később jöttek, mint a szír nyelvben, a legkorábbi a 8. századból ismert, valószínű, hogy ezek egymástól és a szírtől függetlenül alakultak ki. A szírhez közel álló héberben és arabban ilyet nem találunk, egyedül az örmény nyelv rendelkezik hasonló írásjellel, de az csak később jelent meg.

A múlt hónapban Coakley egy az Egyesült Államokban rendezett konferencián kijelentette, hogy a kérdőjel szír találmány; kollégái közül senki sem tudott felhozni korábbról példát. „A felfedezést úgy jellemezném, mint egy lábjegyzet az írás történetében. Megelégedéssel tölt el, hogy sikerült megfejteni néhány furcsa pontnak az értelmét” – mondta el a kutató.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57