Színképelemzést végeznek a holt-tengeri tekercseken
2010. november 24. 12:11
A fizikusok egy új metódussal áttörést érhetnek el a holt-tengeri tekercsek vizsgálatában – jelentette be egy német kutatóintézet.
Korábban
A szakemberek 1947 és 1956 között kilencszáz tekercset mentettek meg az enyészettől, amelyekre a Holt-tenger északnyugati csücskében található Kumrán melletti tizenegy barlangban bukkantak. A zsidóság, a kereszténység és az iszlám vallás számára egyaránt nagy értékkel bíró tekercsek közül sok jó állapotban került elő, de van 17 ezer darab, amelynek az összeillesztése megoldhatatlan feladat elé állítja a tudósokat.
Eddig a szakemberek a kirakós játék elvét követték, a szavakat és az írás stílusát figyelembe véve próbálták a darabokat egymás mellé helyezni. A jeruzsálemi múzeumban őrzött, görög, héber és arámi nyelven íródott szövegeket azonban a berlini tudósok ma már 21. századi módszerekkel kívánják rekonstruálni.
Ezek között megtalálható a röntgensugaras színképelemzés, a tudósok pedig garantálják, hogy ezzel nem tesznek kárt a felbecsülhetetlen értékű szövegekben. „Meg tudjuk majd mondani, hogy két részlet ugyanazon anyagnak a tulajdonságával rendelkezik-e. Ezt korábban senki se tudta hitelt érdemlően megállapítani” – mondta a berlini BAM laboratórium szóvivője, Ulrike Rockland.
A holt-tengeri tekercsek megtalálása a 20. század egyik legnagyobb régészeti szenzációját jelentette. 1947-ben egy beduin pásztor, Muhammad edh-Dhib fedezte fel az első darabot az akkor még Jordániához tartozó barlangban. A barlang kirablásától tartva a jordániai régiségek kurátora, Gerald Lankester a tekercsek összegyűjtését rendelte el.

A barlang száraz klímája és az évszázados sötétség sem menthette meg a tekercsek egy részét. Mire Jeruzsálembe érkeztek, már azt se tudták teljes bizonyossággal megállapítani, hogy melyik barlangban találták meg az adott darabot; sőt, a szakemberek még ma sem tudják megmondani, hogy a barlangok egyáltalán a kétezer évvel ezelőtt Kumránban élt emberekhez tartoztak-e.
Az i.e. 3. századtól i.sz. 68-ig íródott szövegek nagy részét bárány-, vagy birkabőrre írták. A múlt hónapban a jeruzsálemi múzeum és a Google bejelentette, hogy öt éven belül digitalizálja, lefordítja, kommentárokkal látja el, s online formában mindenki számára ingyen elérhetővé teszi a tekercseket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hadtörténet
- A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek
- Egész életét a török elleni harcra tette fel Hunyadi János
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún
- Jeanne d’Arc küzdelmei
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
- Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája
- Számtalan áldozatot követelt az első világháború legvéresebb ütközete
- Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
- Az első világháború árnyékában: Fosztogatás és rekvirálás az északkeleti hadszíntéren
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet 12:11
- Különleges kéziratokkal, levelekkel, fotókkal is bővül a Nádas Péter-gyűjtemény 11:30
- Miről mesél egy 1200 éves edény? 10:56