Elveszett perzsa sereget találtak a Szaharában
2009. november 11. 10:06 Discovery News
A régészek Egyiptom nyugati részén, a Szaharában bronz fegyvereket, ezüst karkötőt, egy fülbevalót és több száz emberi csontot találtak, amelyek arra utalhatnak, hogy II. Kambüszész perzsa uralkodó i.e. 525-ben, egy félelmetes homokviharban eltűnt, 50 ezer főből álló seregének maradványait fedezték fel.
Korábban
A Leccei Egyetem egyik kutatója, az expedícióban résztvevő Dario Del Bufalo szerint most először találtak régészeti bizonyítékot azzal kapcsolatban, hogy Hérodotosz igazat mondhatott a sereg sorsával kapcsolatban. Az ókori auktor szerint Kürosz fia, II, Kambüszész 50 ezer katonát indított útnak Thébából, hogy megtámadják a Siva oázist, mert az ottani papok nem voltak hajlandóak elfogadni a perzsa uralkodót Egyiptom élén. Hét nap után a sereg tényleg talált egy oázist, amely a történészek szerint a mai El-Kharga lehetett. Innen továbbindulva azonban nyomuk veszett; Hérodotosz szerint egy délről érkező szél- és homokvihar végezhetett a katonákkal.
A sereg történetét azonban hamarosan mindenki elfeledte, és mivel annak semmilyen kézzel fogható nyoma nem maradt, ezért a régészek a történetet kitalációnak, egy ókori mesének vélték. Két vezető olasz archeológus azonban másként gondolta mindezt: Angelo és Alfredo Castiglioni nevét a tudományos élet 20 évvel ezelőtt, Berenice Panchrysos, azaz az ókori egyiptomi aranyváros keresése kapcsán ismerte meg. A két kutató most a roveretói régészeti filmfesztiválon mutatta be a filmet, amelyben 13 éves szaharai kutatásuk eredményei összegezték.
Alfredo Castiglioni, a Keleti Sivatagi Kutatóközpont (CeRDO) igazgatója elmondása szerint a kutatást 1986-ban kezdték meg Bahrin közelében. A területen dolgozva a munkások egy félig eltemetett cserépedényt és emberi maradványokat fedeztek fel. A testvérek ekkor a helyszínt részletesebben megvizsgálva jöttek rá, hogy az egy természetes búvóhely lehetett: az ottani sziklák 35 méter hosszan kiváló védelmet nyújthattak egy homokviharban.
A helyszínen Ali Barakat, a Kairói Egyetem geológusa fémkeresőjével ókori fegyvereket talált, amelyek egytől egyig Perzsiából származnak. Nem messze egy ezüst karkötőt is találtak, majd egy fülbevaló és egy nyaklánc darabjai is előkerültek a homokból. Ezek elemzése egyaránt azt mutatta, hogy az ékszerek a hadsereg eltűnésének korából származhatnak.
A kutatók a következő években ókori térképek tanulmányozása alapján arra is rájöttek, hogy hadsereg nem az általánosan használt karavánúton haladt Dakla és Farafra oázisok között, hanem egy mára elfeledett, ám a korban még rendszeresen használt hadiúton. A szakemberek szerint korábban ezért nem találták őket, hiszen a későbbi korok kincsvadászai a karavánút mentén keresték az elveszett katonákat. Az armada a kutatók szerint azért is mehettek ezen az úton, hogy hátba támadja az ellenséget, másrészt pedig a többi oázis mind az egyiptomi hadsereg kezében volt, és azokért egyenként kellett volna megküzdeniük.
Az elméletet a helyszínen geológiai felmérésekkel igazolták: az egykori vízforrások, és a mellettük lévő több ezer cseréptöredék felfedezése az ókori útvonal meglétét igazolta.
Az utolsó, 2002-es kutatások során az is kiderült, hogy a katonák valószínűleg egy rossz térkép alapján masírozhattak a Siva oázis felé, így 100 kilométerrel délebb felé haladva el is tévedtek. A homokvihar ekkor érte őket: egyeseknek sikerült elbújnia, míg a sereg többi része szétszóródott a sivatagban – maradványaik ma a környező dombok alatt, öt méter homok alá temetve nyugodhatnak.
A kutatók végül a beduinok történeteire is kíváncsiak voltak a csontmezővel kapcsolatban, amely több évtizeddel ezelőtt, a környezeti viszonyok megváltozásával került elő. A maradványokat először a sírrablók találták meg, akik egy gyönyörű kardot is felfedeztek, amelyet aztán amerikai turistáknak adtak el.
Videó a felfedezésről
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
