Retrospektív expresszionista a bécsi Zsidó Múzeumban

Az 1889-ben született, 1942-ben a minszki koncentrációs táborban megölt Schwarz-Waldegg képeire az első világháború előtt a hangulati impresszionizmus volt jellemző, a háború után pedig Oskar Kokoschka és Max Oppenheimer hatására már az 1918-as év egzisztenciális zűrzavarát tükröző nagyformátumú allegóriasorozatot készített. Ennek a korszaknak legismertebb alkotása az 1920-ban készült Vallomás című kép, amelyet a Belvedere-ben őriznek. A két világháború közti időszakban a korszak új expresszív művészeti fóruma, a Hagebund nevű művészeti egyesület tagjaként alkotott.

Az egyéni érzelemvilág ábrázolása után Schwarz-Waldegg a világ felé fordult, utazott - erre utal a tárlat címe is. Az 1920-as években számos akvarellt és rajzot készített Koppenhágában, a Garda-tónál és Párizsban. Elutazott Spanyolországba, 1933-ban pedig Boszniába. Miután 1938-ban Ausztria csatlakozott a fasiszta Németországhoz, a festőt zsidó származása miatt kizárták a hivatalos művészeti életből; ekkor portréfestéssel tartotta el magát.

A tárlat külön termet szentel Schwarz-Waldegg deportálása feldolgozásának. Látható itt többek között a festő nevét is tartalmazó deportálási lista. Bár az eredetileg zsidó művész megmenekülése érdekében áttért a katolicizmusra, 1942-ben Minszkbe deportálták, ahol koncentrációs táborban halt meg.

A 2010 április 25-ig látható tárlat megvalósulása Karl Albrecht-Weinberger, az intézmény igazgatója szerint nemcsak a dokumentaristák állhatatosságának, hanem Matthias Boeckl kurátor munkájának is köszönhető. Mint elmondta: amikor felvetődött a kiállítás ötlete, a szinte teljesen elfeledett festőnek csupán 10-15 alkotását ismerték. Számos kölcsönadománynak köszönhetően azonban a tárlat kereken 120 művet tartalmaz már, így átfogó képet mutat Schwarz-Waldegg művészi fejlődéséről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek