Gazdasági függetlenséget alapoztak volna meg a GULAG táborai

AFP

Kolhozosítás és rabosítás mint az állam fejlődésének kulcsa

A GULAG létrejöttének politikai és gazdasági okai szétválaszthatatlanul összefonódtak – állította a nemzetközi hírű tudós a Russzkaja Zsizny című lapnak adott interjújában. Az 1936-38-as években a régi bolsevik gárda és az értelmiség megsemmisítésének hatalomtechnikai motivuma az volt, hogy beleoltsák a félelmet a társadalomba. Azután, hogy a nép ellenségeit szállító futószalag teljes kapacitással beindult, felmerült a kérdés, mi legyen a hatalmas embertömeggel. A GULAG 1930-as létrejöttéig ugyanis a Szovjetunióban egyetlen láger volt, a Szolovki-szigeteken. A „sztálini szakítás” évében a Szovjetunió a gazdasági fejlődés új útjára lépett, a NEP-et pedig, ideológiájának képviselőivel együtt, likvidálták.

A témát kutató Borodkin aláhúzza, hogy a húszas években külföldi befektetések semmilyen szerepet sem játszottak a gazdaságban, hiányzott az iparosításhoz szükséges bázis. Ha az állam a NEP keretein belül akart volna tovább fejlődni, nyitnia kellett volna a külföld felé, be kellett volna hoznia az országba a külföldi befektetéseket. Vagyis, elkerülhetetlenül megkezdődött volna az átmenet egy szociáldemokrata berendezkedés irányába. Így válik érthetővé, hogy politikai megfontolásokból miért utasították el ezt a lehetőséget és választották a mobilizációs utat.



„A szakításhoz két összetevőre volt szükség: valutára és belső tőkére. Valutához akkor csak úgy lehetett hozzájutni, ha exportálják a gabonát. De a felvásárlási árakat az állam direktív módon határozta meg, azok elmaradtak a piacitól, ezért a parasztság megtagadta a gabona beszolgáltatását. Ezért kezdődött meg a kollektivizálás: ez volt a leggyorsabb módszer, hogy összegyűjtsék a gabonát, hogy azután kiszállítsák külföldre. A valuta-kérdést, noha csak részben, de úgy-ahogy megoldották, a belső tőkével azonban nehézségek támadtak, mert csakis egy megtorló gépezet tudta biztosítani.

A húszas évek végén elhatározták, hogy fejlesztik az aranybányászatot, mint második számú valuta-forrást. De a hatalom hamarosan rájött, hogy Magadánba vagy a távoli keletre önkénteseket szállítani túlságosan költséges. Az államkincstárban nem volt pénz, nemcsak az arany kitermelésére, de a kohászatra, útépítésre, erdőirtásra, s egyébre sem. A sztálini vezetés ezért elhatározta, hogy ezeket az ágazatokat költségek nélkül fejleszti, a rabok munkaerejét felhasználva.” – állítja Borodkin.

1. Kolhozosítás és rabosítás mint az állam fejlődésének kulcsa
2. A GULAG a bruttó nemzeti össztermelésben
3. Ösztönzők, érdekellentétek és végkimerülés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
• Kitalált észak-amerikai utcaképekkel verték át vásárlóikat a 18. századi metszetkészítők