Gazdasági függetlenséget alapoztak volna meg a GULAG táborai

Kolhozosítás és rabosítás mint az állam fejlődésének kulcsa

A GULAG létrejöttének politikai és gazdasági okai szétválaszthatatlanul összefonódtak – állította a nemzetközi hírű tudós a Russzkaja Zsizny című lapnak adott interjújában. Az 1936-38-as években a régi bolsevik gárda és az értelmiség megsemmisítésének hatalomtechnikai motivuma az volt, hogy beleoltsák a félelmet a társadalomba. Azután, hogy a nép ellenségeit szállító futószalag teljes kapacitással beindult, felmerült a kérdés, mi legyen a hatalmas embertömeggel. A GULAG 1930-as létrejöttéig ugyanis a Szovjetunióban egyetlen láger volt, a Szolovki-szigeteken. A „sztálini szakítás” évében a Szovjetunió a gazdasági fejlődés új útjára lépett, a NEP-et pedig, ideológiájának képviselőivel együtt, likvidálták.

A témát kutató Borodkin aláhúzza, hogy a húszas években külföldi befektetések semmilyen szerepet sem játszottak a gazdaságban, hiányzott az iparosításhoz szükséges bázis. Ha az állam a NEP keretein belül akart volna tovább fejlődni, nyitnia kellett volna a külföld felé, be kellett volna hoznia az országba a külföldi befektetéseket. Vagyis, elkerülhetetlenül megkezdődött volna az átmenet egy szociáldemokrata berendezkedés irányába. Így válik érthetővé, hogy politikai megfontolásokból miért utasították el ezt a lehetőséget és választották a mobilizációs utat.



„A szakításhoz két összetevőre volt szükség: valutára és belső tőkére. Valutához akkor csak úgy lehetett hozzájutni, ha exportálják a gabonát. De a felvásárlási árakat az állam direktív módon határozta meg, azok elmaradtak a piacitól, ezért a parasztság megtagadta a gabona beszolgáltatását. Ezért kezdődött meg a kollektivizálás: ez volt a leggyorsabb módszer, hogy összegyűjtsék a gabonát, hogy azután kiszállítsák külföldre. A valuta-kérdést, noha csak részben, de úgy-ahogy megoldották, a belső tőkével azonban nehézségek támadtak, mert csakis egy megtorló gépezet tudta biztosítani.

A húszas évek végén elhatározták, hogy fejlesztik az aranybányászatot, mint második számú valuta-forrást. De a hatalom hamarosan rájött, hogy Magadánba vagy a távoli keletre önkénteseket szállítani túlságosan költséges. Az államkincstárban nem volt pénz, nemcsak az arany kitermelésére, de a kohászatra, útépítésre, erdőirtásra, s egyébre sem. A sztálini vezetés ezért elhatározta, hogy ezeket az ágazatokat költségek nélkül fejleszti, a rabok munkaerejét felhasználva.” – állítja Borodkin.

1. Kolhozosítás és rabosítás mint az állam fejlődésének kulcsa
2. A GULAG a bruttó nemzeti össztermelésben
3. Ösztönzők, érdekellentétek és végkimerülés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról