A magyar Gulag áldozatainak állítanának emlékművet
2009. június 24. 12:47 MTI
Az Alföldre kitelepített 10 ezer áldozat emlékére rendeztek megemlékezést Budapesten. A deportálások kezdetének hatvanéves évfordulójára szeretnék felállítani a Hortobágyra kitelepítettek emlékművét.
Korábban
Az 1950. június 23-án megkezdődött deportálások emlékére állítandó műalkotás ötletét támogatta a parlamentben mondott beszédében az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága, valamint a budai kerületek összes polgármestere is - mondta Rétvári Bence, a KDNP parlamenti és fővárosi közgyűlési képviselője.
Szomorúnak nevezte, hogy a magyarországi rendszerváltásról külföldön nem emlékeznek meg, holott például a lengyelországi 1989-es eseményeit Budapesten is bemutatja a Lengyel Kulturális Intézet. Egy 2008-as, 18 és 25 éves korúak között végzett felmérésre hivatkozva kijelentette: a mai fiataloknak már nem olyan egyértelmű, hogy "milyen fontos a szabadság". A megkérdezettek tíz százalékának mindegy volt, hogy diktatúrában vagy demokráciában él, 30 százalék nem is foglalt állást, míg 60 százalék mondta "valamilyen szinten fontosnak" a demokráciát.
Eötvös Péter, a 2000-ben alakult Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy külön emléknapra lenne szükség, amely a hortobágyi kitelepítésekre hívná fel a figyelmet. Családok ezreit vitték 59 éve ezen a napon 12 munkatáborba az ország nyugati és déli határvidékéről, amelyet az akkori kormányzat a hidegháborús viszonyok miatt nem mondott biztonságosnak - emlékeztetett. A kitelepítetteknek alig egy órájuk volt holmijaik összeszedéséhez, irataikat elvették, s lakhelyükön csak mintegy fél méter széles ágyon kaptak helyet.
Kényszermunkájukat a környező falvak állami gazdaságaiban végezték egészen addig, míg az első Nagy Imre-kormány 1953 júliusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. A kárvallottak azonban előző lakhelyeikre nem mehettek vissza, és csak segédmunkára vették fel őket - mutatott rá. A rendszerellenesnek nyilvánított elhurcoltak házát, vagyonát így végleg elkobozták, amellyel a lakosságot akarta a hatalom megfélemlíteni. Az áldozatokat azóta sem kárpótolta senki, ezért célul tűzték ki, hogy ez megtörténjen - tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
