7 végzetes pillanat

Az El Nino segíthette Magellánt

2008. május 19. 12:00

Az El Nino jelenség miatt lehetett valóban csendes a Csendes-óceán 1520-ban, amikor hosszú bolyongás után odaért Ferdinand Magellán portugál felfedező flottája.

Az amerikai kontinens déli csúcsánál a flotta 38 napig küzdött a később Magellánról elnevezett zegzugos tengerszoros vad vizein. 1520. november 28-án aztán kiértek a nyílt óceánra. `Arrafelé szinte mindig vihar tombol, de akkor nyugodt volt az idő. Magellán Mare Pacificum, azaz Csendes-tenger néven említi a vidéket, innen kapta mai nevét` - mondta Scott Fritzpatrick. Az Észak-Karolina Egyetem antropológusa és kanadai kollegája, Richard Callaghan a Calgary Egyetemről számítógéppel modellezte az El Nino jelenség hatását a Csendes-óceán térségére, és az eredményeket összevetették az expedíció útvonalával.

Magellán célja nem a Föld körbehajózása volt, hanem az akkoriban aranyat érő borsban és szegfűszegben bővelkedő Fűszer-szigetek meghódítása a spanyol koronának. A flotta azonban a mai Indonéziához tartozó szigetcsoport (Molukki-szigetek) helyett jó 2400 kilométerrel északabbra, a mai Fülöp-szigeteken kötött ki. Dendrokronológiai, azaz a fák évgyűrűi alapján végzett elemzések arra utalnak, hogy 1518 és 1520 között az El Nino határozta meg a Csendes-óceán időjárását. Dél-Amerika nyugati partjainál ilyenkor elmaradnak a nagy viharok, és remekül lehet vitorlázni a part mentén észak felé.

A hajónaplók szerint az 1519-ben indult expedíció legénysége kimerült és az embereket betegségek tizedelték, mire a flotta kijutott az óceánra. Az eltérést az eredeti tervtől így az is indokolhatta, hogy az uralkodó széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva gyorsan és kevesebb matróz munkára fogásával lehetett haladni a mai Chile partjával párhuzamosan - áll a tanulmányban.

Az El Nino hatására helyenként az átlagosnál több a csapadék, máshol - például Indonéziában - pedig súlyos aszály alakulhat ki. Magellán a feljegyzései alapján azért választotta az északi irányt, mert attól tartott, hogy a Fűszer-szigeteken még tart az éhínség, amelyről egy barátjától értesült levélben még az út előtt. A kérdéses levélnek az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés után nyoma veszett, a döntés pontos oka ezért örökre titok marad, "de valószínű, hogy az El Nino nagyban meghatározta a történelem első földkerülő expedíciójának útvonalát" - mondta Scott Fritzpatrick.

A spanyol szolgálatba állt portugál felfedező egyébként nem élte túl az utat; 1521. április 27-én Maktán szigetén a bennszülöttekkel vívott csatában elesett. 57 évvel később egy másik híres tengerész, Sir Francis Drake gond nélkül átjutott a Magellán-szoroson, a Csendes-óceán viszont hónapokig viharos volt, ami erősen megtépázta a flottát és egy hajó el is süllyedt.

Drake expedíciója után csaknem kétszáz évvel, 1769-ben James Cook kapitány nagy csendességet tapasztalt az óceánon az Új-Zéland felé vezető útján. Az amerikai-kanadai szerzőpáros szerint könnyen lehet, hogy a brit felfedezőt is az El Nino segítette.

(Múlt-kor/MTI)
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!