Titokzatos informátort sejtenek az első Amerika-térkép mögött

A 12 szelvényből álló térképet 1,85 méterszer 2,95 méter széles kiállítási vitrinben helyezték el. A hatalmas alumínium szerkezetet belsejében levegő helyett argongáz van, hogy védje a romlástól a becses darabot, amely csaknem 400 évig hevert egy német kastély könyvtárában, mire 1901-ben felfigyeltek rá a tudósok. A Kongresszusi Könyvtár 2003-ban vásárolta meg Johannes Waldburg-Wolfegg német hercegtől 10 millió dollárért. Az Újvilágot elsőként Amerika névvel jelző térképet december 13-tól mindenki láthatja az amerikai fővárosban.

A világtérkép Martin Waldseemüller német szerzetes munkája. Kolumbusz Kristóf felfedezése után 13 évvel bízta meg őt és tudósok egész sorát Lotharingia hercege, hogy szerkesszék meg a világ új térképét. Két évvel később, 1507-ben meglepően pontos térkép készült el a franciaországi Saint-Dié monostorában. "Dél-Amerika alakja kifogástalan és a kulcsfontosságú pontokon maximum 100 kilométeres eltéréssel a kontinens szélességét is eltalálták" - mondta John Herbert, a Kongresszusi Könyvtár térképtárának vezetője.

Szerinte a korabeli európai földrajztudományról ma rendelkezésre álló ismeretek alapján 1507-ben nem is lehetett volna ilyen pontos térképet készíteni a földkerekségről. A világtérkép viszonylag pontosan ábrázolja Dél-Amerika nyugati partvonalát, holott Vasco Nunez de Balboa, az első európai, aki keresztben átkelt a földrészen, csak 1513-ban ért a Csendes-óceánhoz; Magellán pedig 1520-ban ért hajóján a kontinens déli csücskéhez. "Felmerül a kérdés, hogy miként voltak minderre képesek az alkotók" - mondta Herbert.

A feljegyzések szerint Ptolemaiosz ókori görög földrajztudós munkái és a firenzei kortárs, Amerigo Vespucci útleírásai alapján dolgoztak. A Kongresszusi Könyvtár szakértője azonban úgy véli, hogy valami másra is támaszkodtak: "Vespucci írásai alapján nem tudták volna megcsinálni ezt a térképet. Valamilyen kartográfiai forrásnak is kellett lennie."

A térképhez tartozó feljegyzésekből kiderül, hogy Waldseemüller a firenzei utazóról nevezte el az új földrészt Amerikának. Később aztán kétségei támadtak a névadást illetően és egy hat évvel később készített atlaszban csak a keleti part szerepel, az is csak Terra Incognita, azaz Ismeretlen Föld néven. "Az Amerika kifejezést törölte a szótárából" - mondta Herbert. "Nem szerepel ez a név sehol az atlaszban, a térképeken és a szövegben sem."

Waldseemüller 1516-os tengerészeti térképe már csak részleteket ábrázol az új kontinensből és az északi rész összekapcsolódik Ázsiával. Dél-Amerika neve Terra Nova, azaz Új föld, Észak-Amerikáé pedig Terra Cuba - Kuba földje. "Lényegében újra összekapcsolja Észak-Amerikát Ázsiával, sugalmazva ezzel, hogy a világ inkább egybefüggő szárazföld, mintsem óceánokkal elválasztott kontinensek halmaza" - mondta a muzeológus. A szemléletváltás okáról senki nem tud biztosat. "Az 1516-os térképhez fűzött magyarázatokból úgy tűnik, mintha Waldseemüller hibát követett volna el, amit ezzel a művel tesz jóvá."

Herbert szerint meglehet, hogy gyarmatosító hatalmak politikai érdekei vezették a térképrajzoló kezét. Spanyolország és Portugália az 1494-ben kötött Tordesillasi Egyezményben felosztotta egymás között a világot. A két érdekszférát elválasztó határvonal viszont feltűnően hiányzik az 1507-es Amerika-térképről, és a befolyási zónákat jelző zászlócskák szerint az új földrész déli csücskén Portugália az úr, pedig az a szerződés alapján spanyol terület.

Herbert lehetségesnek tartja, hogy az 1507-es térkép "portugál befolyás hatására készült, és elképzelhető, az 1516-os térkép pedig inkább a spanyol érdekek alapján formálódott" - mondta. Sok a titok tehát a világ első Amerika-térképe körül, az viszont biztos, hogy forradalmi váltást jelent a korabeli Európa világszemléletében. "Ez a munka lényegét tekintve az első újkori térkép" - mondta Herbert. "A modern térképészet kezdetét jelentő, kulcsfontosságú mű."

(Múlt-kor/MTI)