Tanulmánykötettel köszöntötték a kora újkor jeles kutatóját
2008. március 11. 14:00
Korábban
Emlékek - metszetek - arcképek
Napló, történetírás és protokoll címet viseli az a fejezet, amelynek szerzői az írásbeli hagyományt taglalták. Erdősi Péter a Báthory Zsigmond fejedelemről alkotott imázs kialakulásának szentelte tanulmányát (Uralkodók, sajtmesterek és történetírók. Egy Szamosközy-hely előzménye). Szamosközy István klasszikus toposzokat használt fel: a rossz tanácsadóknak engedelmeskedő ifjú és éretlen uralkodó képzete szokványosnak mondható. Mondanivalója érdekében kiaknázta Bonfini történeti munkáját.
Lauter Éva a kora újkor egyik színpompás ceremóniáját elemezte (`Modus observandus...` A 17. századi magyar nádorválasztások rendje). A Modus observandus Wesselényi Ferenc 1655-ös nádorválasztásának menetét rögzítette, de a szerző más forrásokat is bevont az ordó elemeinek a meghatározásához. A nádor a királyság első embere volt, részleteiben sajátosan magyar ceremónia az övé: a jelképek és szimbólumok szintjén megőrizte kapcsolatát a középkori önálló magyar államisággal.
Balról jobbra: Horn Ildikó, R. Várkonyi Ágnes, G. Etényi Nóra |
A Tudósítástól az emlékezésig című fejezetben négy tanulmányt találunk. Domokos György és Hausner Gábor Zrínyi Miklós erődítményével kapcsolatos vizsgálódásaikat vetették papírra (Zrínyi-Újvár és ostroma Jacob von Holst helyszínrajza tükrében). Von Holst az udvar hadmérnök-ezredeseként tevékenykedett, felméréseit többször felhasználták. Különösen izgalmas, hogy a szerzők egy 1958-as légifelvételre vetítették a különböző adatokat.
Szoleczky Emese az egykori Nándorfehérvár 1688-as ostromát elemezte részletekbe menően (Levélke Miksa Emánuel koszorújához. Michael Weining metszete Belgrád 1688-as ostromáról). A bajor választófejedelem 1688. szeptember 6-án érte el legnagyobb katonai sikerét, amikor nagy küzdelem árán visszafoglalta Belgrád várát az oszmánoktól. A rézmetsző számára nagy kihívást jelentett a történelmi esemény ábrázolása, amelynek politikai horderejét a bajor udvar minden egyes tagja átérezte. Johann Baptist Gumpp várépítész-hadmérnökkel karöltve impozáns metszetben örökítette meg az utókornak a dicsőséges tettet.
Kreutzer Andrea Savoyai Jenő arcai. Egy hadvezér propagandája című tanulmányában a győzelmek sorát elérő férfiú ábrázolásait vetette össze. A zentai győző klasszikus ókori kosztümben, illetve kortárs hadvezéri-fejedelmi öltözetben is testet öltött, de békét teremtő nagyúr pozíciójába is helyezték alakját. A metszeteket tartalmazó könyv, a Batailles gagnées 1720-ban jelent meg először.
Szintén a herceghez is kapcsolható Kincses Katalin Mária dolgozata (Metszetek és emlékérmek az 1704-es höchstädti csatáról). Philipp Heinrich Müller augsburgi éremvésnök a győzelem és a hadvezér dicsőségére 21 gramm tömegű, 37-38 mm átmérőjű emlékérmet vésett és veretett. A műtárgy érdekessége, hogy egyrészt "elfelejtették" rárakni az angol hadak főparancsnokát, John Churchill-t, Marlborough hercegét, másrészt, hogy a kortársak világosan látták a csata a Rákóczi-szabadságharcra gyakorolt hatását. Kincses összegyűjtötte az ütközettel foglalkozó metszeteket, és azokat találóan csoportosította is.
A kötet utolsó, Önkép és mecenatúra című fejezete három tanulmánnyal járja körbe a kérdést. Horn Ildikó, a kötet egyik szerkesztője Báthory István uralkodói portréját rajzolja meg, bemutatva a politikus eddig kevésbé ismert személyiségjegyeit. Erdély fejedelme és Lengyelország királya megingathatatlan küldetéstudattal, határozott vezetési koncepcióval és gondosan megkomponált uralkodói személyiséggel rendelkezett. Báthory tudatosan készült a hatalom gyakorlására, prágai fogsága alatt idejét a leghasznosabb tanulmányokra fordította, olvasta az ókori és kortárs műveket, köztük Erasmus és Machiavelli munkáit. Az uralkodói imázst és propagandát a sokrétűség jellemezte.
Koltai András Batthány Ádám a képzőművészettel való kapcsolatát vizsgálta (Portré végvidékkel). A katolizált arisztokrata II. Ferdinánd udvarába került, amelynek barokk kultúrája nagy hatással volt rá. Mindez építkezéseinél is kimutatható. Németújvári palotáját olasz és osztrák mesterekkel alaposan renoválta, hasonló "sorsra" jutott többek között a rohonci várkastély díszterme.
G. Etényi Nóra, a kötet másik szerkesztője a Zrínyi-kultusz továbbélésének egy igen érdekes példáját mutatja be (Wolfgang Julius Hohenlohe Zrínyi-kultusza). 1699. február 15-én helyezték végső nyugalomra Hohenlohe grófot. Az előkelő már évek óta betegeskedett, így volt ideje előkészíteni temetését. Megrendítő olvasni a férfiú halotti beszédét, amely hosszasan részletezte fordulatokban gazdag életútját. Zrínyivel 1664 januárjában találkozott, és együtt foglalták vissza Pécs városát. A barokk ember halálhoz való viszonya egyértelműen tetten érhető az utolsó út (sőt az azutáni) reprezentációjában.
Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk.: G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Budapest, 2008. L'Harmattan Kiadó, 464. o. 3800 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap