2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Közép-Amerikai béke az USA nélkül

2007. augusztus 8. 15:00

Húsz évvel ezelőtt, 1987. augusztus 7-én írták alá a közép-amerikai államok vezetői a costa ricai elnök, Oscar Arias nevével fémjelzett béketervet, amely véget vetett a polgárháborús viszonyoknak.

Az Egyesült Államok nyomása alatt

Közép-Amerika országai a nyolcvanas évek egyik legkomolyabb hidegháborús gócpontját jelentették, elsősorban az Egyesült Államok számára. A politikai krízis központjában az a Nicaragua állt, ahol a jobboldali Somoza-rezsimet 1979-ben megdöntő baloldali sandinista mozgalom vette át a hatalmat. A Daniel Ortega vezette sandinisták hamar döntő befolyásra tettek szert, kiszorítva a hatalomból a mérsékeltebb polgári erőket, így a meggyilkolt Pedro Joaqin Chamorro helyét elfoglaló Violeta Chamorrót is.

Az Egyesült Államokat mélységesen - talán a valós veszélynél jobban is - nyugtalanította Nicaragua balratolódása, illetve főleg az, hogy a keleti blokkból, elsősorban a Szovjetunióból és Kubából érkeztek Nicaraguába segélyek. A Carter-, majd a Reagan-adminisztráció ezért jelentős összegeket áldozott a Somoza-rezsim egykori Nemzeti Gárdáját alkotó és a sandinista megtorlást túlélő katonák támogatására, akik contrarevolucionarios, vagyis "kontrák" néven vonultak be a történelem lapjaira.

A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) támogatásával működő katonai alakulatok Hondurasból kiindulva hajtották végre akcióikat. A sandinista vezetésnek Costa Ricával is meggyúlt a baja, egykori társuk, a mozgalommal éppen a balratolódás miatt szakító Eden Atanacio Pastora Gómez (ismertebb nevén Commandante Zero) csapatai ugyanis dél felől támadták Ortegáékat. Nicaragua instabilitása az egész térséget veszélyeztette, annál is inkább, mivel a sandinisták fegyverrel támogatták a jobboldali halálosztagok elleni gerillaküzdelmet El Salvadorban.

A válság enyhítésére már a nyolcvanas évek első felében is voltak kísérletek, elsőként a mexikói vezetés ajánlotta fel, hogy közvetít az Egyesült Államok és Nicaragua között. 1983-ban Kolumbia, Venezuela, Panama és Mexikó külügyminiszterei létrehozták a Contadora csoportot, az általuk kidolgozott béketerv, s annak módosított változatai azonban nem nyerték el az amerikai külpolitika irányítóinak tetszését, elsősorban azért, mert a tervek része volt a kontrák támogatásának felfüggesztése. Valószínűleg amerikai nyomásra a Tegucigalpa csoport, vagyis El Salvador, Honduras és Costa Rica sem fogadta el a Contadora-tervet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár