2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Még ma is rejtélyes a leghíresebb bakonyi betyár élete

2007. február 16. 15:00

Százhetven éve, 1837. február 17-én halt meg Sobri Jóska, a leghíresebb bakonyi betyár.

Bandába verődtek a Bakonyban

Az útonálló, fosztogató szegénylegények már a Rákóczi-szabadságharc után megjelentek, de számuk csak a 19. század elején indult növekedésnek. A betyárok a földnélküli zsellérekből és a kegyetlen katonafogdosás elől, vagy éppen a katonai szolgálatból menekülő legényekből, koldusokból és csavargókból verbuválódtak. Világukat egyféle romantika övezte, s mivel a mindenki által gyűlölt hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek.

A valóságban azonban nagy részük közönséges bűnöző volt, akiről nehéz lett volna népdalokat költeni. A "jó betyárok" körül viszont valóságos legendák alakultak ki, nagyra növesztett alakjukat hősként tisztelték, egy-egy vezérük lett a betyárvirtus megtestesítője, a népdalok hőse. Legnagyobb hírnévre az alföldi, Szeged környéki Rózsa Sándor tett szert közülük, a bakonyi betyár mintaképe pedig Sobri Jóska lett.

Már származását is legendák övezik, vélhetőleg 1810 táján született Pap József néven a Vas megyei Endrődön, egy kondás fiaként. (Ragadványneve talán a Sopron megyei Soborra utal, ahonnan apja származott.) A kisbojtár istenfélő nevelést kapott, de korán rossz társaságba keveredett, s egy inkább virtuskodásból elkövetett disznólopás után két év börtönre ítélték.

A fogság alapjában változtatta meg, szerelmi románcot folytatott a foglárnéval, megtanult írni-olvasni és megkedvelte a cifra ruhákat. Szabadulása után újfent kis értékű lopást (mások szerint azonban már rablógyilkosságot) követett el és a büntetéstől félve bujdosásra adta fejét.

Csakhamar társai akadtak, köztük egy Milfajt Ferkó nevű hat iskolát végzett, s több nagyúrnál szolgált inas, aki Sobri bizalmasa és tanácsadója lett. Az időnként 28 emberre is felszaporodó banda a Bakonyban tevékenykedett, de portyáik során eljutottak Győrig és Zaláig is. Főként papokat, juhászokat, kereskedőket fosztogattak, két leghíresebb tettük a kónyi káptalan és Hunkár ezredes kirablása volt. Az első alkalommal elvitték a győri káptalan pénzét őrző kasznár minden értékét is - ám Sobri a család számára hét ezüst evőeszközt visszaadott, táplálva a nagylelkű rablóról keringő mendemondákat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár