A Guernicáért küzdenek a baszkok
2006. június 15. 10:15
Elutasításba ütközött a baszk nacionalisták Guernica-költöztetése, nevezetesen, hogy náluk is kiállítsák a baszkok számára különösen értékesnek számító művet.
Korábban
A lebombázott Guernica |
A 3,5x7,7 méter nagyságú vászon 1957-ben érkezett a New York-i Modern Művészetek Múzeumába (MoMA). Ott a restaurátorok a repedések, szakadások kijavítására viaszréteggel vonták be. Ezért ma már nem lehet feltekercselni vagy akárcsak megmozdítani anélkül, hogy ne okoznának jóvátehetetlen károkat anyagában - vélekedik az igazgatónő, szakértőkre hivatkozva. Picasso maga azt akarta, hogy a festmény maradjon a MoMA falai között, s onnan csak végleges spanyolországi visszatéréséhez mozduljon ki, ha majd az országban helyreáll a szabadság. A Guernica 1981-ben, hat évvel Franco halála után érkezett Spanyolországba. A negyedszázados évfordulót a héten közösen ünnepli a madridi Prado és Reina Sofia múzeum. A kép először a Cason del buen Retiro nevű palotában volt látható, innen került jelenlegi helyére.
Egyes szakértők szerint a festményt jelenlegi állapotában, saját keretében, megfelelő óvintézkedések közepette, az előírt hőmérséklet, páratartalom biztosításával, a rezgésektől megkímélve lehetne szállítani. Carmen Calvo spanyol kulturális miniszterasszony már csak azért sem hajlandó új vizsgálatot elrendelni erről, mert mint mondja, nem akarja belekeverni a Guernicát a terrorizmus megszűnésével kapcsolatos folyamatba. "Nem lehet politikát csinálni a spanyol nemzeti örökség részét alkotó művekkel" - hangoztatja a tárcavezető. A baszk nacionalisták másként látják a dolgot. A Baszkföldön hatalmon lévő PNV párt kezdettől fogva követeli a Guernicát, mert szerintük további erőszakhoz vezethet, ha így sem sikerül megállapodni.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap