Koncepciós perek az 50-es évek Magyarországán

A perek hatásmechanizmusa

A Rajk-per kezdete

A szovjet-modell irányváltásával, és a többpártrendszer 1946 után kezdődő felszámolásával  Magyarországon is előbb külső, majd belső ellenségek után kutató koncepciós perek kezdődtek.

Sötétség délben című regényében a 100 éve született Arthur Koestler a pereket a klasszikus szocializmus hatalomgyakorlási technikájaként mutatta be. A koncepciós perek mechanizmusa áll Rév István tanulmányának fókuszában, amelyben a tárgyalótermi eseményeket a dráma speciális változataként értelmezi:

"A vádlottak nem saját személyükben állnak a bírósággal szemben, hanem politikai osztályuk szociológiai jellemzők alapján meghatározott képviselőiként. A tárgyalás során a vádlott élettörténete egy egész halálraítélt osztály allegóriájává válik. Azt a múltat személyesíti meg, amely vissza szeretne térni, ám képtelen erre. A tárgyalóteremben a személyes történet elveszíti magánjellegét, a köztörténet mikroverziójává válik.

Az absztrakt, átideologizált politikatörténet megszemélyesedik, és fogyaszthatóvá lesz a dráma eredményeként. A vádlott kreált személyisége a megidézett Történelem sötét oldala." .

A perek Magyarországon a többpártrendszer felszámolásával 1947-ben kezdődtek: a szalámi-taktika és egyes politikusok emigrációba kényszerítése mellett módszeresen példát statuáltak a tárgyalótermekben is. Rév István tanulmánya arra is figyelmeztet, hogy a koncepciós perek "nem szovjet nyomásra zajlottak, még akkor sem, amikor a szovjet belügyi szervek ragaszkodtak egy vádlott bíróság elé állításához vagy halálos ítéletéhez."

1. A perek hatásmechanizmusa
2. Támadás az egyházak ellen: Mindszenty
3. A belső ellenség: Rajk
4. A mártír miniszterelnök: Nagy Imre
5. A forradalmár medika: Tóth Ilona
6. A legfiatalabb áldozat: Mansfeld Péter