2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Koncepciós perek az 50-es évek Magyarországán

2005. szeptember 27. 12:00

A belső ellenség: Rajk

Forrás: www.rev.hu
Schmidt Mária előadása a Rajk-per nemzetközi párhuzamairól
A párt egyik nagyhatalmú vezetője, Rajk László elleni támadás a szovjet eseményekhez történő igazodás jegyében zajlott le.

Rajk László 1930-ban kapcsolódott be a kommunista mozgalomba, 1931-ben a párt tagja lett. Harcolt a spanyol polgárháborúban, majd Franciaországban élt. 1941-ben pártutasításra hazatért. Ugyanebben az évben letartóztatták és elítélték. Szabadulása után, 1944-ben a párt Központi Bizottságának titkára, a Magyar Front egyik vezetője lett. A II. világháború alatt az ellenállási mozgalom egyik fő szervezője és irányítója volt. 1944 végén a nyilasok nyugatra hurcolták. A háború után a kommunista párt legfelsőbb vezetésének és titkárságának tagja, rövid ideig a Magyar Dolgozók Pártja budapesti bizottság titkára, később a párt főtitkárhelyettese, 1946-48-ig belügyminiszter, 1948-49-ig külügyminiszter volt.

Az ÁVH eleinte a fokozatos szovjetizálás ellen fellépők ellen gyűjtött adatokat, állított össze hamis vádakat, gyártott hamis bizonyítékokat, s próbált hamis beismerő vallomásokat kicsikarni belőlük. 1949 után azonban a sztálini és a szovjet példát követve a Párt belső köreiben is megkezdődött a tisztogatás. Az első áldozat Rajk László lett, akit 1949. május 31-én tartóztattak le különböző koholt vádak alapján: kémkedés az imperialistáknak, együttműködés a Horthy-korszak titkosrendőrségével, kapcsolattartás az 1948-ban kiátkozott jugoszláv kommunistákkal. A per célja egyrészt a Titoval szembeni szovjet szembenállás felé történő szolidaritás hangsúlyozása volt, míg oka Rákosi vetélytárstól való félelme, illetve a korábbi magyarországi kommunisták és moszkoviták közti konfliktus kiéleződése volt. Rákosi az áldozat kiválasztásakor eleinte a mezőgazdaságban különutas Nagy Imre, illetve a népszerű Rajk között ingadozott, ám mivel Nagynak jó kapcsolatai voltak a moszkvai pártvezetésben, ezért az ő áldozatát nehezebb lett volna megindokolni.

Rajk kezdetben minden vádat tagadott, ám vallató elvtársai, Kádár János belügyminiszter és Farkas Mihály meggyőzték, hogy a per célja csak megfélemlítés lesz, és a halálos ítélet végrehajtására nem kerül sor. Rajk ekkor minden ellene felhozott képtelen vádat beismert, amit azonban Péter Gábor és az ÁVH rádión közvetített. 1949. október 15-én végezték ki. 1955-ben rehabilitálták, 1956. október 6-án ünnepélyesen eltemették.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár