Megtalálták a legősibb európai civilizáció nyomait

E felfedezés forradalmasíthatja az európai őstörténeti kutatásokat. Eddig ugyanis az volt az elfogadott felfogás, hogy a monumentális építkezések kora csak jóval később alakult ki, Mezopotámiában és Egyiptomban. A jelen kutatások már három éve folynak, de mindeddig a régészek nem tudtak nevet adni ennek a civilizációnak. Az agyagból és fából készült templomokat valószínűleg olyan nomád népek leszármazottai építették, akik a Duna völgyében éltek. E mélységesen vallásos emberek elsősorban állattenyésztésből, birka- és sertéstartásból éltek.

Az egyik legfontosabb leletre Drezda városa alatt találtak: ott egy 150 méter átmérője templom maradványai nyugodtak, amelyet négy árok, három töltés és két fal vett körül. A londoni lap szerint köveket, fából készült munkaeszközöket, továbbá embereket és állatokat ábrázoló kis figurákat is találtak.

`Kutatásaink nyomán láthatjuk, milyen fejlettségi szintre jutottak el az első igazi európai agrárközösségek` - mondta Harald Stäuble, az alsó-szászországi kormány kulturális örökségi hivatalának vezetője. A régészek Lipcse közelében egy falu maradványait is megtalálták, amelynek mintegy 300 lakója egy templom körül épített húsz nagy házban lakott.

A kutatók úgy vélik, hogy az agrártechnikák koncentrációja és konszolidációja vonta maga után a templomok építését. Ez utóbbiak azonban egy viszonylag rövid, talán 2-300 éves időszak után, titokzatos módon eltűntek. Az ilyen monumentális építmények csak 3000 évvel később bukkantak fel újra, a középső bronzkorban - írta a The Independent.

(Panoráma)