A világ legrégibb szobrai

Koraérett művészet vagy a véletlen műve?

4,7 cm-es vízimadár

A szépen kidolgozott, a csőrétől a farktolláig 4,7 cm-es madárfigura több mint 20, hasonló korú és stílusú faragvány társaságában került elő. A régészek szerint kormoránt, lófejet és egy emberszerű oroszlánt ábrázoló leletek egyébként korántsem új keletűek: a németországi Baden-Württenberg tartománybéli Ach-völgyben, Ulmtól délnyugati irányban 20 km-re található Schelklingenhez közel fekvő Hohle Fels barlangból kerültek elő 2002-ben. A leletek földrajzi elhelyezkedésük és kormeghatározásuk alapján az aurignac-i embertől származhatnak, aki Európába keletről érkezve szorította ki a Neander-völgyi ősembert. A régészek megerősítik az őstörténészek ismert tézisét, miszerint a modern ember európai bevándorlása a Duna mentén több mint 30 ezer évvel ezelőtt zajlott le.

Koraérett művészet vagy a véletlen műve?

"Nem kérdéses, ezek a világ legrégibb figuratív művészi alkotásai... Annyira jók, mint bármelyik több ezer évvel későbbi műtárgy - i.e. 3-4 ezer körül. A faragás minősége valóban nagyon tökéletes" - jelentette ki Anthony Sinclair a Liverpool Egyetem régésze a BBC-nek.

Nicholas Conard

Egységes és kifinomult kézműves technikájuk, figuratív tematikájuk a dél-franciaországi Chauvetban talált leletekkel is felveszik a versenyt és a felső-dunai tájék központi kulturális innovációs szerepére irányítják a szaktudományok figyelmét a paleolitikus időszakban.

A leletek páratlan kidolgozottsága ugyanakkor cáfolja a művészet kialakulásáról vallott hagyományos felfogást, miszerint a figuratív művészet fokozatosan elsajátított finomodás során alakult ki, sőt inkább a művészi teljesítmény hirtelen, gyors fejlődésére engednek következtetni: "Mindig azt gondoltuk, hogy a művészi képességek kialakulása hosszabb időt vesz igénybe, vagyis a legegyszerűbb szénrajzok a legrégibbek és a festmények pedig a legújabbak. Most azonban a szénizotópos datálás alapján mégis úgy tűnik, hogy a legszebb és legkidolgozottabb festmények némelyike a legrégibbek közül való". - nyilatkozta Anthony Sinclair.

A kutatást vezető Nicholas Conard, a tübingeni egyetem (Abteilung für Ältere Urgeschichte und Quartärökologie, Institut für Ur-und Frühgeschichte und Archäologie des Mittelalters) régésze szerint a leletek "feltételezhetően a homo sapienstől származnak, hiszen a felső paleolitikus rétegek már a modern emberhez tartoznak, s nem a Neander-völgyihez" - mondta el a BBC-nek. Anthony Sinclair véleménye szerint azonban egyáltalán nem világos, hogy melyik hominida faj készítette a tárgyakat. A hasonló korú tárgyakat sok szakember továbbra is a természet csodájának tartja, melyek geológiai folyamatok (például természetes mállás) hatására alakultak ki. Az ezeknél korábbi izraeli Berekhat Ram és a marokkói Tan-Tan a homo erectus keze alól kerültek ki.

1. Koraérett művészet vagy a véletlen műve?
2. Kormorán, lófej, emberszerű oroszlán
3. Európa őstörténete