A Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolása
2014. október 27. 10:55
Harmincöt esztendeje ismert a magyar tudomány és nagyközönség számára a Szent Korona első hiteles ábrázolása. Ám legfőbb nemzeti kincsünk históriájának egyik legkülönlegesebb rejtélyét azóta sem sikerült megoldani: mikor és milyen körülmények között keletkezett a magyar korona legkorábbi autentikus ábrázolása?
Az eddigi elképzelések
A Szent Korona legrégibb hiteles képe egy napjainkban Münchenben őrzött kétkötetes munka első részében maradt fenn; ennek kezdőlapján az 1555-ös évszám olvasható. A korona annak illusztrációjaként díszeleg ott, hogy a szerző elmeséli, miként szerezte vissza 1463 júliusának végén, a bécsújhelyi tárgyalásokat követően Hunyadi Mátyás király III. Frigyes császártól a magyar felségjelvényt. Azt ugyanis még 1440-ben Habsburg Albert magyar király özvegye, Erzsébet királyné ellopatta Visegrádról az udvarhölgyével (Kottanner Jánosnéval), majd a csecsemő V. László megkoronázása után Ausztriába vitte. A kétkötetes kódex az 1570-es évek elején a Fugger család könyvtárából került a müncheni bajor hercegi, majd később a Bajor Állami Könyvtárba.
A fenti információkkal magyarázható, hogy a koronaábrázolás keletkezéséről számos elképzelés született. Bár a munka második kötete még 1550-es évekbeli eseményekről is beszámol, egyes kutatók ezzel nem törődve egyenesen a korona III. Frigyes általi birtoklásának idejére (1440–1463), mások a német vélemények hatására 1547 és 1555 közé vagy pontosabb időpont-megjelölés nélkül a XVI. századra teszik az ábrázolás megszületését. Még akik tisztában vannak a kötetek XVI. század közepi keletkezési idejével, azok is gyakran feltételeznek koronaábrázolásunkhoz vagy Mátyás, vagy Jagelló-kori előképeket.
Mindeközben egykori Fugger-birtoklásának köszönhetően a magyar kutatás túlnyomó többsége a munkát a Fugger család történetének, röviden Fugger-krónikának tartja. Sőt, e feltételezésre építve széles körben elterjedt az a vélekedés, miszerint a korona egy ideig a Fuggerek birtokában volt, akik ugyan nem használták rendeltetésszerűen a magyarok iránti ellenszenvük miatt, de legalább lerajzoltatták. Végül a koronakutatók egy része Szűz Máriát véli felfedezni a koronakép közepén. Az újabb kutatások alapján mindezek az elképzelések csaknem teljességgel hibásnak nyilváníthatóak.
Pálffy Géza írását keresse a Múlt-kor történelmi magazin őszi számában!
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Második világháborús repülőgép roncsaira bukkanhattak Lengyelországban 16:14
- CIA ügynök alapította az egyik legbefolyásosabb irodalmi lapot 15:15
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra 14:27
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat 13:33
- Rendőrőrs nyílt Hitler braunaui szülőházában 13:00
- 1456: Európa legnagyobb győzelme egy névtelen hős árnyékában 12:00
- Tömegsírt tártak fel a volhíniai mészárlás helyszínén 11:11
- A brit flotta okozta az ausztráliai feketehimlő-járványt 10:24













