Szárnyasokkal temetkeztek a sötét idők lakói
2008. március 25. 09:00
Kiskundorozsma határában az M5-ös autópálya alatti szakaszokon Daruhalmon és Subasán avar temetőket tártak fel a régészek.
Korábban
Gál Erika előadása arról szól, hogy Paluch Tibor és Szalontai Csaba régészek vezetésével az összesen 94 feltárt sír közül 20 tartalmazott ételadományként eltemetett szárnyast. Tíz sírból tojáslelet is előkerült. Két sír egy-egy házilúd teljes csontvázát tartalmazta. A többi sírból házityúk és csibe példányai kerültek felszínre, részleges vagy teljes csontvázak formájában.
Egy-egy felnőtt férfi sírjába kakast tettek. Kilenc sírba tojó tyúkok részleges vagy teljes teteme került, a halott életkorával és nemével semmiféle összefüggést nem mutatva. Az elhunytak és a madarak életkora között sincs összefüggés.
A szakirodalomban talált adatokkal összehasonlítva a kiskundorozsmai temető madármellékleteire jellemző, hogy azokat minden esetben az eltemetett ember fejéhez közel (mellé, fölé vagy mögé) helyezték. A gyermek-, fiatal- és fiatal felnőtt korú (1,5-40 év közötti) halottak mellé teljes egészében odahelyezték a madarakat, míg a korosabb felnőtt- és idős korú (40 év feletti) elhunytak a szárnyasoknak csupán kisebb-nagyobb darabját "kapták".
A csontvizsgálatok alapján a közösség - az avar korból ismert - kis testméretű házi tyúkokat tartott, amelyek az ősi primitív parlagi tyúkok törpe fajtájához tartozhattak. A szárnyasok maradványai csaknem teljes vázak, elsősorban a törzs, a szárny és a comb csontjai.
A mai Magyarország területén feltárt és feldolgozott népvándorlás kori sírokban tömegesen maradtak fenn az akkor tenyésztett, a római kori tyúkoknál kisebb termetű házityúkok csontmaradványai és főként a gyermeksírokban található tojáshéjtöredékek. A halottak sírjaiba helyezett teljes vagy részleges szárnyas maradványok útravalóul szolgálhattak, az itt élő népek életében és hitvilágában jelentős szerepet játszhattak.
A subasai lelőhely állati maradványainak 95 százalékát a házi tyúk és házi lúd adta, ezeknek volt nagyobb jelentősége a temetkezési rítusokban. Az emlős és a csiga maradványok elenyésző mértékben, csupán 2-2 százalékos arányban fordultak elő.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Ősi táborhely nyomaira bukkantak Izraelben 14:02
- Így változott az amerikaiak véleménye az alapító atyákról 250 év alatt 13:41
- Régészeti asszisztens képzést indít a Ferenczy Múzeumi Centrum 12:09
- 10:13
- Tizennyolc elrabolt műkincset adott vissza Svájc Nigériának 10:03
- Svéd gyarmat is létezett a későbbi Egyesült Államok területén 07:54
- Újraértékelik a Függetlenségi Nyilatkozatot elutasító honatya szerepét tegnap
- Kecskefogak oldottak meg egy évszázados vitát az ókori görög gazdálkodásról tegnap














