Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban

Csatornák a megyei levéltárak anyagaiban

A megyei levéltárak anyagaiban több csatornán keresztül találkozhatunk egyháztörténeti forrásokkal, ebből én négyet említenék.

Első csatornaként a megyei levéltárak mindegyikében megtalálható irategyüttest említeném, a különböző egyházi szervek iratait. Az 1945 előtti időszakra vonatkozóan provenienciájukat, azaz szervtipológiai értelemben származási helyüket tekintve egyházakkal kapcsolatos iratok egy helyszínen találhatóak, mégpedig a XII-es fondfőcsoportban, amelyben az egyházi szervek iratai szerepelnek. Ezekben elsősorban a káptalanok hiteleshelyi levéltárainak, a különböző rendházaknak, illetve apátságoknak az irataival találkozhatunk. A káptalanok és apátságok hiteleshelyi levéltárainak anyaga általában 1526 utániak és a XIX. század végéig terjednek. A dunántúli levéltárak szinte mindegyikében léteznek iratai a ferences rendnek, rajtuk kívül jelentős anyaga van a cisztercieknek (Baranyában is), továbbá a piaristáknak (Magyaróvár, Győr) premontreieknek (Keszthely, Zala), a kapucinusoknak (Mór, Fejér), orsolitáknak (Győr).

A második csatorna egy gyűjteményes anyag, amely azonban már nem szerepel általánosan a levéltárak anyagaiban. A IV-es fondfőcsoportban, a megyei törvényhatóságok iratanyagában találhatóak állagként az egyházügyi iratok, az ún. ecclesiastica. Ilyen, elsősorban a megyei közgyűlések anyagából tematikusan kiválogatott iratanyaga Dunántúlon a Gyõr-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltárnak, illetve a Fejér Megyei Levéltárnak van. A két intézményben eltérő módon jöttek létre ezek a levéltári állagok. Sopronban a XVIII. század végén egy kitűnő és szorgalmas levéltárnok, Dallos Márton tette teljes rendbe a levéltár iratanyagát, és ő alakította ki többek között az egyházügyi gyűjteményt. Az állag tartalmaz többek között az egyházügy központi rendezésével kapcsolatos dokumentumokat, Sopron vármegye hatósága által végbevitt vizsgálatokat, a vármegyéhez intézett folyamodásokat, számadásokat, továbbá az egyes plébániákra, lelkészi hivatalokra vonatkozó iratok gyűjteményét. Nem tisztázott, hogyan, milyen szórványanyagokból szedte össze a gyűjteményt Dallos, de ez nem a vármegyei anyagból, az acta congregalia és az acta juridicalia gyűjteményéből származik, ellentétben Fejér megyével, ahol az ecclesiastica a közgyűlési iratokból került ki. Somogy megyében is előkerült a vegyes iratok gyűjteményéből egy doboznyi ecclesiasticának minősülő iratanyag, amely még nincsen besorolva a fondok közé, és eddig még senki nem kutatta. Ezek a gyűjtemények elsősorban templomok, parókiák építésével, felújításával kapcsolatosak, emellett szerzetesrendek, illetve egyházügyi vizsgálatok anyagait tartalmazzák.

A harmadik csatornaként a XI-es fondfőcsoporthoz, a gazdasági szervekhez tartozó mezőgazdasági üzemeket említhetem, ahová az egyházi birtokok iratai tartoznak. Gazdálkodásuk rendszere jól rekonstruálható az itt található, általában igen nagy mennyiségű és terjedelmű irategyüttesekből.

A negyedik csatornaként különböző fondokon belül található iratokat vagy irategyütteseket említhetem. A vármegyei, családi és személyi fondokon belül ugyanis több olyan irat található, amely részben kiegészítheti, árnyalhatja, színesítheti az egyháztörténetet, részben pedig eddig ismeretlen részekkel, részletekkel bővítheti eddigi ismereteinket. Úgy gondolom, hogy ezen negyedik csatorna kiaknázásával érhető el a leginkább eredmény, ugyanakkor ehhez szükségeltetik a legtöbb munka. Nagy munka hárul mind a kutatókra, akiknek egyenlőre az iratok bizonyos fokú ismerete, a jó megérzés és a szerencse segíthet, mind pedig a levéltárosokra, akiknek folyamatos jegyzék- és segédlet-készítéssel kellene támpontot nyújtaniuk. Az utóbbi ötven évben azonban egyik oldal sem "erőltette" meg magát. Éppen ezért van szükség a régió levéltáraival, illetve a referensekkel felvenni a kapcsolatot, és szorgalmazni a közös munkát. Szerencsére ez mind Baranyában Borsy Judit, mind Tolnában Cserna Anna, mind Somogyban Polgár Tamás személyében adott lehet. Szükség lenne továbbá repertóriumok, levéltári segédletek, mindenekelőtt darabszintű jegyzékek készítésére, és azoknak az interneten történő közreadására.

1. Primer források
2. Csatornák a megyei levéltárak anyagaiban
3. A megyei levéltárak iratanyagainak többlettartalma
4. Valláserkölcsi élet a megyei anyagokban
5. A somi plébános esete
6. A megyei archívumok árnyalják a képet