Az egyháztörténet 18-19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban
2006. március 21. 18:40 Gőzsy Zoltán
A magyar egyháztörténetírással kapcsolatban korábban is megfogalmaztak már összefogást. A közös munka sürgetői első lépésként a levéltári források feltárását és feldolgozását említették, amelynek előre meghatározott és pontosan megszabott feltételek és szempontok szerint kell haladnia. A szisztematikus forráskutatás és -felhasználás elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának.
Primer források
A magyar egyháztörténetírás a forráskutatás helyszíneiként elsősorban és szinte kizárólagosan a Prímási Levéltárt, az egyházmegyei, a plébániai levéltárakat vette figyelembe, a világi levéltárak közül pedig a Magyar Országos Levéltárat. A megyei levéltárak érdemben fel sem merültek olyan szempontból, hogy belőlük egyháztörténeti források nyerhetőek.Ennek összetett okai vannak. Egyháztörténészeink jelentős része 1945 előtt egyházi személyek voltak, akiknek az egyházi levéltárakban való kutatás számított evidenciának. Teljesen érthető ez, hiszen még jelenleg is számos irat vár ezekben a levéltárakban feldolgozásra. Másrészt általános tendencia, hogy az egyháztörténészek a kezdetektől fogva kevésbé reméltek eredményt a vármegyei levéltárakban való kutatástól, amelyek anyagaiból ráadásul csak ritkán különítettek el egyháztörténeti tematikájú irategyüttest. Emiatt sok munkára lett volna szükség a csekélynek gondolt eredményért. Ennek és más egyéb okoknak köszönhetően a megyei levéltárak anyagát egyház- vagy vallástörténeti vonatkozásban szinte alig kutatták, ami elsősorban a katolikus és protestáns felekezetekre igaz, míg a görög katolikus, görög keleti és zsidó felekezetek kutatói jóval gyakrabban használtak világi levéltári forrásokat, ezt elsősorban az egyházi levéltáraikban található iratanyag kisebb mennyisége magyarázza.
A megyei levéltárak anyagából nem történt még szisztematikus egyháztörténeti kutatás, sem nem dolgozták fel a már elkülönített vagy kutatott anyagot. Az egyháztörténettel foglalkozó történészek kevéssé ismerik az itt található felekezeti iratokat.
A következőkben ennek okait és a valóságtartalmát igyekszem megvizsgálni. Arra próbálok továbbá bizonyítékokkal szolgálni, hogy egyháztörténetírás tekintetében a megyei levéltárak anyaga valójában hasznos, bizonyos aspektusokban megkerülhetetlen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.