Konferencia Bálint Gábor keletkutató tiszteletére

Korábban

Vámbéry brit kém volt?

A Selyemút elfeledett népeinek nyomában

Elpusztították a Kaukázus legnagyobb középkori keresztény temetőjét

Az ősi Perzsia kulturális öröksége

Bálint Gábor 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek `ráragadni` a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, valamint a görög és latin nyelvet, majd megtanult angolul, németül, franciául is. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt, sőt tanulmányai között már segítette társait is. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése akkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni. Kezdetben a török követségen próbált nyelvtanárt keresni. Pénz híján ez az igyekezete majdnem kárba veszett. Szerencsére a Magyar Akadémia éppen akkor keresett egy fiatal nyelvtudóst, aki elutazna az Orosz Birodalomba, hogy a mongol és a mandzsu nyelvet tanulmányozza.

Fogarasi ajánlására Bálint Gábort küldték ki, aki `gyorsan` megtanult oroszul és finnül, de belekezdett a mongolba és a mandzsuba is, hogy kinti munkáját el tudja végezni. Még elutazása előtt, 1870-ben katolikus hitét elhagyta és felvette az unitárius hitet. Az 1870-es években előbb a Kaszpi-tenger partján élő mongolokhoz utazott, majd fáradtságos, több hónapi utazással eljutott Urgáig, a mai Ulánbátorig, ahol a mongol mellett elsajátította a mandzsu nyelvet is. Bálint Gábor 1875-ben érkezett haza, amikor is magántanári kinevezést kapott a Pesti Egyetemen. Páratlan nyelvtehetségét azonban csak rövid ideig kamatoztathatta. Fogarasi János halála után egy ideig Arany János támogatta. Karrierjét az törte meg, hogy szakmai vitája támadt a `szobatudós` Budenz Józseffel, aki szintén török és mongol nyelvi elemzésével foglalkozott, bár tehetsége jócskán elmaradt Bálint mögött. Ismerje meg a keletkutató ellentmondásos életét!

Időpont: 2006. december 8. péntek, 16-20 óra
Helyszín: Magyarok Háza (V. ker. Semmelweis u. 1-3.)

A konferencia célja, hogy neves hazai és külföldi szakemberek segítségével újraértékelje a nagy keletkutató, valamint az első, nemzetközi hírű mongolista szakember tudományos eredményeit.

Program:

Angela Marcantonio (nyelvész): A finnugrizmus: tudomány vagy fikció?
Birtalan Ágnes (mongolista): Szentkatolnai Bálint Gábor kalmük gyűjtése
Marácz László (nyelvész): A magyar gyökrendszer
Jakab Jolán (iskola igazgató): Bálint Gábor emléke Szentkatolnán
Aradi Éva (indológus): A honfoglalás revíziója (elemzés)
Czeglédi Katalin (nyelvész): Bálint Gábor és a magyar nyelv
Csontos Sára (mongolista): Szentkatolnai Bálint Gábor magyar - mongol nyelvhasonlítása
Papp László (nyelvész): Bálint Gábor nyelvészeti munkássága
Obrusánszky Borbála (mongolista): Bálint Gábor tevékenysége és turáni elmélete
Balogh Ildikó (pszichiáter): Bálint Gábor, a géniusz, a `vasfejű` személyiség-vizsgálata
Veres Péter (etnográfus): Bálint Gábor kaukázusi kutatása
Friedrich Klára-Szakács Gábor (rovás-kutatók): Szentkatolnai Bálint Gábor rovásírásos tevékenysége

Jelentkezni az [email protected] e-mail címen lehet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye