Becket Tamás szembefordult a királlyal, saját templomában ölték meg

Merénylet Becket Tamás ellen

A római katolikusok szentként tartják számon, míg az anglikán egyház mártírként tiszteli Becket Tamást. A legenda szerint a király árulónak titulálta, és néhány nappal később kioltották életét. Azonban az örök kérdés marad, hogy a király tényleg kiadta-e a parancsot, véletlen folytán került sor a merényletre, vagy csak a lovagok szerettek volna uruknak bizonyítani?

Nagyravágyó kancellár

Becket Tamás az 1110-es évek végén született Londonban. Felmenői pedig franciák voltak, akik a normann hódítást követően költöztek Angliába. Gyermekkorában sem szűkölködött a család, apja kereskedő volt, de tapasztalatai kihatással voltak későbbi életére.

Az 1140-es évektől kezdve a Canterbury érsek hivatalnokaként szolgált, majd rövidesen a tanácsosi feladatokat is ellátott. Elkísérte őt a pápához, majd egyetemre küldték: Bolognába, illetve Auxerre városában folytatta tanulmányait.

Merénylet Becket Tamás ellen

A Canterbury érsek javaslatára Becket Tamás 1155-től II. Henrik kancellárja lett, az új uralkodóval rövid idő alatt váltak jó barátokká. A király fia, Henrik herceg is egy ideig az ő udvarában nevelkedett. Nagy vagyonra tett szert, híresek voltak lakomái és vigadalmai.

Amikor 1162-ben a Canterbury érseki cím megüresedett, II. Henrik és Becket Tamás már meglehetősen erős bizalmi viszonyban voltak. Nem véletlen, hogy a király Becketet szerette volna a pozícióba helyezni. Azonban Becket Tamás nem bizonyult a legmegfelelőbb választásnak, nem volt az egyház tagja, úgy kellett rövid időn belül felszentelni. Sőt, a király nem kívánt kancellárjától megválni, így Becket Tamás mindkét tisztséget betöltötte egyszerre – legalábbis egy ideig, mert Becket még ugyanebben az évben lemondott világi rangjáról, és a barátságnak így vége szakadt.

1164 októberében II. Henrik magához hívatta a Canterbury érseket, és felszólította, hogy adja át minden személyes vagyonát. Ő erre nem volt hajlandó, és félve az esetleges retorziótól, Franciaországba menekült.

A száműzött érsek

Becket Tamás hat évig élt száműzetésben francia földön, ebből kifolyólag 1170-ben II. Henrik nem a Canterbury érsekkel koronáztatta meg fiát ifjú királynak, hanem a yorki érsekkel. Becket Tamás a pápához fordult, mivel ez sértette jogait, majd kiátkozta a yorki érseket és az őt segítő püspököket is.

Becket Tamás kiátkozza ellenségeit

II. Henrik érdemi egyházi vezetők nélkül maradt, így megígérte, hogy vissza fogja adni a Canterbury érsek összes jogát, ezért 1170. december 1-jén Becket Tamás visszatért hazájába. Útján az emberek boldogan üdvözölték, és maga az érsek is úgy gondolta, hogy helyzete rendeződött.

1170. december 29-én négy, a királyhoz közel álló lovag érkezett Canterburybe. A férfiak előszőr felszólították Becket Tamást, hogy menjen velük Londonba, amit ő visszautasított. Erre a lovagok elkezdték kifelé húzni a templomból, mire az érsek az egyik oszlopba kapaszkodva igyekezett ellenállni. Ekkor az egyik lovag előhúzta kardját, és olyan súlyosan megsebesítette a Canterbury érseket a fején, hogy egyértelmű volt rövidesen bekövetkező halála.

Halálát követően több csodát jegyeztek le, így három ével a merényletet követően, 1173-ban szentté avatták. Ugyanebben az évben II. Henrik uralkodásának megingását tapasztalta meg, ugyanis felesége, Aquitániai Eleonóra – a korábban megkoronázott – fiával együtt lázadást indított ellene.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe