Az őrült király nyálfoltos mellényétől Viktória hatalmas bugyogójáig – ilyen volt a brit uralkodók ruhatára
2017. február 1. 14:08
Korábban
A király, akinek fodrásznak kellet volna menni
VIII. Henrik élete vége féle 137 centis derékbőséggel rendelkezett, amelyet közel 3 évszázaddal később IV. György is „elért”. A jelek szerint utóbbinak nehezére esett feldolgozni a tényt, hogy élete a nyilvánosság előtt zajlik. Nem volt tehetségtelen – remek vizuális érzéke volt, és a felesége szerint kiváló fodrász vált volna belőle.
György az ételek mértéktelen fogyasztása mellett az alkoholizmusban kereste a kivezető utat, de a laudanum nevű ópiumszármazék fogyasztásában is kedvét lelte. Wellington hercege a következőképpen írta le egy étkezését: „Mit gondolsz, mit evett tagnap reggelire? Galamb- és marhasteak-pitét, kettőt előbbiből, hármat utóbbiból, három pohárral egy üveg Mozelle-ből, egy pohár száraz pezsgőt, két pohár portóit és egy pohár brandyt.”
A karikatúrákon rendre úgy jelent meg, akinek méreteinél fogva komoly nehézséget okoz térnadrágja rögzítése, ez pedig nem tett túl jót a megítélésének. A király egy általa csak „övnek” hívott fűzőszerű alkalmatossággal igyekezett egészségesebbnek látszó vonalakat varázsolni magának. Sir David Wilkie-nek egy alkalommal több órát kellett várnia, míg elkészíthette a király portréját, mivel a szolgálóknak bele kellett gyömöszölniük az uralkodót alsóneműjébe. Amikor végre megjelent a király, a művész szerint úgy nézett ki, mint „egy héjába beletöltött kolbász”.
IV. Györgyöt romló egészségi állapota mindinkább visszahúzódóvá tette. Ez egyrészt azzal járt, hogy komoly kritikákat kapott amiatt, mert nem tett semmit az ipari forradalom által okozott szociális problémák enyhítése érdekében, másrészt viszont viszonylagos láthatatlanságával elkerülte azt a sorsot, ami a francia királyoknak jutott osztályrészül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.