Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin
2024. április 29. 14:20 Múlt-kor
A kislány valamiféle isteni sugallatra az égre emelte tekintetét, ekkor a templom felett megjelent Jézus. A Megváltó főpapi ruhát viselt és nem volt egyedül. Kíséretében ott volt Szent Péter, Szent Pál és Szent János is. Krisztus a leánykára mosolygott és megáldotta. Ez volt a hatéves Caterina Benincasa de Siena – aki később Sziénai (Sienai) Szent Katalin néven vonult be a történelembe – első látomása, amelynek hatására élete egy csapásra megváltozott.
Sziénai Szent Katalin
Korábban
Katalin egy elszegényedett nemesi család sarjaként született Sziéna városában 1347. március 25-én. Apja, Benincasa Jakab kelmefestésből tartotta fenn népes családját.
A krónikák szerint felesége, Lapa 25 gyermekkel ajándékozta meg a férfit. Utolsó előtti gyermekeik ikrek voltak, akiket Katalinnak és Johannának (Caterina és Giovanna) neveztek el. Johanna a születése után nem sokkal meghalt. Katalint anyja óvó szeretettel vette körül.
A kislány már háromévesen is igen jámbornak bizonyult, gyakran megtörtént, hogy a lépcsőn közlekedve minden egyes lépcsőfoknál elmondott egy Üdvözlégyet. Hatévesen a sziénai domonkos templom felett megjelent neki Krisztus. Katalin a látomástól még inkább Isten felé fordult, vezekelt, böjtölt és imádkozott. Hétéves korában szüzességi fogadalmat tett.
A család nem érzékelte a leány eltökéltségének súlyát, és ahogy felcseperedett, férjhez akarták adni. Katalin sokáig szelíden viselte a győzködést, majd tizenhat éves korában közölte szüleivel, ha nem hagyják abba az agitációt, akkor inkább elhagyja otthonát. A család ekkor értette meg, hogy Katalinnak más utat szánt a Teremtő.
Tizenöt évesen a sziénai domonkos harmadrendi nővérekhez csatlakozott. Magányában rengeteget imádkozott, majd ismét egy látomás következett. Krisztus megjelent előtte és gyűrűt húzott az ujjára, amelyet csak ő láthatott, mások számára láthatatlan maradt.
Az Úr ekkor elküldte őt az emberek közé. Katalin prédikálni kezdett, szónoklataira felfigyeltek az emberek és egyre többen követni kezdték őt. A szent életű hölgy nemcsak a jámborságról prédikált, de a válságban lévő egyházat és a fényűző, bűnös életmódot folytató egyházi vezetőket is kritikával illette. Szót emelt a keresztes háborúk megszervezése mellett, és a pápa visszatérését sürgette Avignonból Rómába.
Szent Katalin misztikus eljegyzése (Giovanni di Paolo festménye)
A csodatévő, gyógyító Katalin, aki Isten dolgairól többet tudott, mint a korabeli tudósok, rengeteg embernek nyújtott vigaszt és iránymutatást, követőit Katalin „családomnak” nevezte. Ez az egyre népesebb család azonban az ellenfeleinek is szemet szúrt. Katalint eretnekséggel vádolták, ezért 1374-ben a firenzei domonkos rendi bírák elé idézték, hogy adjon számot tanításairól. Katalin meggyőzte a káptalant, hogy semmi bűnös és ördögi dolgot nem művel Krisztus bárányai között, így tovább dolgozhatott.
Kellett is a segítsége, mivel Sziénában felütötte fejét a pestis. Katalin nem tétovázott, segített a betegeknek. A járvány idején csodatévő, gyógyító képességét csillogtatta. Gyóntatója és életrajzírója, Capuai Boldog Rajmund domonkos szerzetes sok vele kapcsolatos csodát lejegyzett, köztük volt az 1375. április 1-én Pisa városában történt híres eset, amelynek folyamán Katalin megkapta a stigmákat.
Katalin a feszület előtt állt, amikor Krisztus sebeiből vérvörös fénynyalábok indultak el kezei, oldala és lába felé. A közeledő nyalábokat látva a szentéletű nő kérlelni kezdte az Urat, hogy sebei láthatatlanok legyenek, azon célból, hogy a hírnév kísértéseit elkerülhesse. Rajmund leírása szerint a vörös színű fénysugarak, ekkor fehérré váltak; a sebek ugyan láthatatlanok voltak, de egészen haláláig fájdalmat okoztak a nőnek.
Katalin ekkorra már hihetetlen meggyőző erővel rendelkezett, szavainak hatására bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot. 1376-ben elhatározta, hogy ezt az Úrtól kapott szuggesztív erőt az egyház érdekében a nagypolitikában is kamatoztatja. 1376 júniusában hívei kíséretében Avignonba ment és meggyőzte XI. Gergely pápát, hogy költözzön Rómába. Nem tudni, hogy Katalin három hónapos tárgyalása milyen mértékben befolyásolta XI. Gergelyt a döntésében, de az bizonyos, hogy az egyházfő 1377. január 17-én bevonult Rómába.
Katalin ezután is fáradhatatlanul dolgozott, de az aszketizmus határát súroló, állandó böjtöléseit és az intenzív munkatempót nem bírta szervezete. 1380. április 29-én, mindössze 33 évesen megtért a Teremtőhöz. Földi hamvait Rómában a Santa Maria sopra Minerva templomban helyezték örök nyugalomra. Katalint 1461-ben II. Piusz pápa avatta szentté, 1999-ben II. János Pál pápa pedig Európa védőszentjévé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 11 napra tűnt el nyomtalanul a krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie tegnap
- Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén tegnap
- Az első szívátültetéssel sikeresen magára haragította a dél-afrikai rezsimet Christiaan Barnard tegnap
- Viktória királynő közbenjárásával szabadult ki a börtönből Kossuth Zsuzsanna tegnap
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit tegnap
- Jézus Krisztus születésének ünnepére készít fel minket az adventi várakozás tegnap
- Szegény amerikai lányból lett a brit parlament első női képviselője Lady Astor tegnap
- A hidegháború végét jelentette a máltai találkozó 2024.12.02.
