Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?

A próféta szülőhelye: Mekka

A völgy terméketlen, a hegyvidék szakadékos, kevés a víz. Mégsem lehet azt mondani, hogy Mekka lakói ne hozták volna ki ebből a helyzetből a lehető legjobbat a 6. században. Egy jómódú várost építettek egy gazdag negyeddel a síkságon, és egy kézműves és plebejus negyeddel a hegyi lejtőkön, ahol sok beduin is átmenetileg felállította sátrait. Szigorú hierarchia szerint folytak a dolgok a városban: egy, a gazdag családok tagjaiból álló tanács határozta meg a politikai események alakulását. A legtöbb arisztokrata a Kurajs-törzs tagja volt. Ők ellenőrizték a hitelügyeket, ellátták az átutazó üzletembereket és pénzért cserébe garantálták biztonságukat.

Mekka a karavánutak csomópontjánál fekszik, ami a délen fekvő Jement Szíriával és a kieső északi országokkal kötötte össze. Télen gyakran akár 2000 tevével vitték a datolyát és a tömjént, vagy éppen drágaköveket és selymet Indiából és Kínából északra, visszafelé pamutot, búzát és olajat hoztak. Emellett még ott volt a szentség, amelyet a Kurajs-törzs ellenőrzött, egy kocka alakú építmény, amit már akkor is Kábának hívtak, és amelynek sarkában egy titokzatos fekete kő volt. Nem messze találták a zarándokok a Zamzam kutat, ahonnan vizet tudtak meríteni.

Számos istenséghez imádkoztak, datolya alakúra formált házi bálványokhoz, felállított kövekhez, amiket a zarándokok vérrel és olajjal locsoltak meg, szobrokhoz, melyeknél a jóslatokat keresők nyilat vetettek. A tevepiac, a kultusz és a misék összekapcsolódtak, támogatták a kereskedelmet, méghozzá egy évente tartott három hónapos isteni béke keretein belül, amikor is a vérbosszú és a fosztogatás meg volt tiltva, ugyanakkor énekversennyel és nagy lakomákkal lett összekötve.

Ilyenkor leginkább a költők és a jövendőmondók voltak keresettek. A mekkaiak hittek abban, hogy őket dzsinnek szállták meg, félig emberi és félig emberfeletti lények. (Mohamed megnyilvánulásaiban is gyakran felbukkannak később, néhányat megtérített, míg mások a pokol tüzének táplálói lettek.

Mekka Mohamed születésének idején nem volt a világ spirituális középpontja, de nem is burkolózott vallási sötétségbe. Zsidók is éltek a bálványimádók közt, valamint néhány keresztény. Az Egy Isten koncepciója a kereskedelemből élő mekkaiak számára tehát nem volt ismeretlen, de különösebben nem is találták vonzónak. A külföldi hitelezők nem tartoztak a felső réteghez, az ő hittörvényeik nem voltak arabul megfogalmazva. Ők csak megtűrt kívülállók voltak.

1. „Az egészséges értelem legnagyobb ellensége” – Mohamed mostoha emlékezete a nyugati világban
2. A próféta szülőhelye: Mekka
3. A kereskedőből lett próféta
4. Még ő sem lehetett próféta a saját hazájában
5. Az iszlám diadala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai