Szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne hajtottak volna végre egykor emberáldozatokat

2020. április 21. 18:12 Múlt-kor

Az őskortól a 21. századig a világ minden táján előfordultak az emberiség történelmében az emberáldozatok. Az alábbiakban 15 olyan kultúra következik, amely egykor gyakorolta (vagy ma is gyakorolja) e hátborzongató szokást.

Korábban

Az őskori Európa rejtélyei

Az utóbbi évtizedek régészeti felfedezései alapján az európai vadászó-gyűjtögető emberek már a késői paleolit korszakban (Kr. e. 26 000 – Kr. e. 8000) embereket áldoztak fel.

Az ebből a korszakból származó többszemélyes sírok száma kiugróan magas – minden ötödik e korszakból származó temetkezés kettő vagy több embert tartalmaz.

Sokuk esetében megalapozott a kivégzésszerű erőszakos halál gyanúja.

Egy Csehországban feltárt sírban például három gyermek maradványait találták meg, akiket bizarr módon helyeztek örök nyugalomra.

Egyikőjük arccal lefelé feküdt, míg a másik kettő oly módon, hogy az egyik kezei a másik szeméremtájékánál voltak. E vélhetően szimbolikus jelek szertartásos körülményekre utalnak.

Kína az agyagkatonák előtt

Kínában évezredeken át bevett szokás volt az emberáldozat. Egy, az ország északnyugati részén feltárt 4000 éves temetőben a régészek több száz sírra bukkantak, amelyek közül több feláldozott emberek maradványait rejtette – a legfiatalabb áldozat 13 éves lehetett.

Későbbi, a Sang-dinasztia korából (Kr. e. 1600-1040) származó emberáldozatok maradványai is előkerültek a mai Anjang városánál Honan tartományban.

A gyakorlat egyre ritkábbá vált, és szinte meg is szűnt az ország első egyesülése, azaz Kr. e. 221 körül, Csin Si Huang-ti császár uralma idején.

A Kínában ma is rendkívül széles körben tisztelt császár híres agyaghadserege vélhetően szintén emberáldozat-ellenes meggyőződéséből jött létre, hogy ne valódi embereket temessenek el vele túlvilági védelméhez.

következő oldal 1 / 7