Szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne hajtottak volna végre egykor emberáldozatokat
2020. április 21. 18:12 Múlt-kor
Az őskortól a 21. századig a világ minden táján előfordultak az emberiség történelmében az emberáldozatok. Az alábbiakban 15 olyan kultúra következik, amely egykor gyakorolta (vagy ma is gyakorolja) e hátborzongató szokást.
Korábban
Az őskori Európa rejtélyei
Az utóbbi évtizedek régészeti felfedezései alapján az európai vadászó-gyűjtögető emberek már a késői paleolit korszakban (Kr. e. 26 000 – Kr. e. 8000) embereket áldoztak fel.
Az ebből a korszakból származó többszemélyes sírok száma kiugróan magas – minden ötödik e korszakból származó temetkezés kettő vagy több embert tartalmaz.
Sokuk esetében megalapozott a kivégzésszerű erőszakos halál gyanúja.
Egy Csehországban feltárt sírban például három gyermek maradványait találták meg, akiket bizarr módon helyeztek örök nyugalomra.

Egyikőjük arccal lefelé feküdt, míg a másik kettő oly módon, hogy az egyik kezei a másik szeméremtájékánál voltak. E vélhetően szimbolikus jelek szertartásos körülményekre utalnak.
Kína az agyagkatonák előtt
Kínában évezredeken át bevett szokás volt az emberáldozat. Egy, az ország északnyugati részén feltárt 4000 éves temetőben a régészek több száz sírra bukkantak, amelyek közül több feláldozott emberek maradványait rejtette – a legfiatalabb áldozat 13 éves lehetett.
Későbbi, a Sang-dinasztia korából (Kr. e. 1600-1040) származó emberáldozatok maradványai is előkerültek a mai Anjang városánál Honan tartományban.
A gyakorlat egyre ritkábbá vált, és szinte meg is szűnt az ország első egyesülése, azaz Kr. e. 221 körül, Csin Si Huang-ti császár uralma idején.
A Kínában ma is rendkívül széles körben tisztelt császár híres agyaghadserege vélhetően szintén emberáldozat-ellenes meggyőződéséből jött létre, hogy ne valódi embereket temessenek el vele túlvilági védelméhez.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Afrika minden veszedelmét leküzdötte a „Sziklatörő”, Henry Morton Stanley 19:50
- „Szavazz a Hazafias Népfrontra!” – amerikai megfigyelők az 1949-es választásokon 19:20
- A Húsvét-sziget egykori idilli állapotának mementói a rejtélyes óriás szobrai 16:24
- Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc 14:50
- Bár ideiglenesen meghátrált, Canossa nem jelentette IV. Henrik vereségét az invesztitúraharcban 10:10
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVII. 09:25
- Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában tegnap
- Göröngyös úton a csillagokig – Az Apollo–1 tragikus tűzvésze tegnap