Az ásványok szerelmese volt az első magyar egyetemi tanárnő
2015. augusztus 17. 17:47 MTI
Hetven éve, 1945. augusztus 17-én halt meg Vendl Mária mineralógus, az első magyar női egyetemi tanár. Felkészültségével és lelkiismeretes kutatómunkájával hamar kivívta az akkor még szinte csak férfiakból álló hazai természettudós társadalom elismerését. 1925 decemberében ő volt az első tudósnő, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémia ülésén is bemutatták.
Korábban
1890. május 26-án született az erdélyi Ditrón (ma: Gyergyóditró), ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. Vendl Aladár öt gyermeke közül három kötelezte el magát a geológia tudományának művelése mellett, s kiemelkedő munkásságukkal mindhárman beírták magukat a tudományterület történetébe. Fiai, Vendl Aladár (1886-1971) és Vendel Miklós (1943-ig Vendl, 1896-1977) későbbi Kossuth-díjas geológusok, akadémikusok mellett középső gyermekét, Máriát is a kőzetek világa vonzotta. Aladár bátyja nyomdokait követve a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1913-ban természetrajz-vegytan szakos tanári oklevelet szerzett. A griedeli baritról (a német Hessen tartománybeli Griedelből származó kristályos ásvány) írt egyetemi munkáját 1912-ben pályadíjjal jutalmazták.
A diploma megszerzése után, 1913 és 1919 között a lőcsei leányiskolában, 1919-20-ban a szombathelyi leánygimnáziumban tanított. Az oktatás mellett is folytatta a kristályszerkezetek tanulmányozását és a meteoritkutatást. Tudományos vizsgálódásaira felfigyelve hívták dolgozni 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárába, ahová az első női kutatóként került, és ahol 1922-től múzeumőri, 1934-től I. osztályú múzeumőri rangban tevékenykedett.
Felkészültségével és lelkiismeretes kutatómunkájával csakhamar kivívta az akkor még szinte csak férfiakból álló hazai természettudós társadalom elismerését. 1925 decemberében ő volt az első tudósnő, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémia ülésén is bemutatták. 1928-ban pedig olyan tudományos alapossággal kartotékolta a Nemzeti Múzeum ásványtárának meteoritjait, hogy tiszteletből a halála után, 1951-ben megjelent, Magyarország meteoritgyűjteményei című könyv társszerzőjeként tüntették fel.
Negyvennégy éves korában, 1934-ben első magyar nőként szerzett tudományos fokozatot, a debreceni egyetemen habilitált, és a nők közül elsőként lépett elő egyetemi magántanárrá. Általános ásványtani előadásai vonzották a hallgatóságot. 1941-ben ugyanitt címzetes nyilvános rendkívüli tanári kinevezést kapott. Elsősorban krisztallográfus volt, munkásságát a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosította. A hazai kalcitok szakértőjeként tartották számon, de kőzettani és meteoritvizsgálatai is jelentősek.
Huszonegy nagyobb tudományos munkát tett közzé, nyolc tanulmányában kutatásai kedvenc tárgyáról, a magyarországi kalcitokról értekezett. Legfontosabb művét, A drágakövekről, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című, Koch Sándorral közösen írott munkáját 1935-ben a Természettudományi Társulat Rauer-díjával jutalmazták. Számos társadalmi és szakmai egyesületben tevékenykedett, 1926 és 1945 között a Magyarhoni Földtani Társulat választmányi tagja volt. 1935-ben feleségül ment Dudich Endre zoológus akadémikushoz, akivel mindössze tíz évet élhettek együtt. A második világháború okozta megpróbáltatások miatt 55 éves korában, 1945. augusztus 17-én halt meg Sopronban.
Emlékének megőrzésére a Magyarhoni Földtani Társulat 1963-ban Vendl Mária Emlékalapítványt hozott létre a kristálytan, ásványtan, kőzettan, geokémia és ércföldtan területén egyre gyarapodó tudományos munkák szerzőinek jutalmazására. 1983-ban az emlékalapítványt emlékéremmé alakították, a Vendl Mária Emlékérmet az eredeti célt változatlanul tartva háromévenként ítélik oda. Méltatlanul feledésbe merült alakját - a magyar nagyasszonyok sorozata keretében - Józsa Judit kerámiaszobrász formázta meg, aki a stílusos ábrázolás kedvéért kisplasztikájába kalcitkristályokat is belefoglalt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20