Átadták a felújított bizánci palotakomplexumot a görögországi Misztrában

A részben a görög koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapból finanszírozott projekt keretében Európa egyik legjelentősebb tizenharmadik századi bizánci műemléke újult meg. A komplexumban új múzeumi kiállítótereket hoztak létre, valamint kiépítették a teljes akadálymentesítést biztosító infrastruktúrát. A fejlesztés egyik legfontosabb eleme egy teljesen automatizált tűzoltórendszer telepítése volt.

Erre az elmúlt nyarakon Görögország-szerte fokozódó erdőtüzek kockázata miatt volt elengedhetetlen szükség, mivel a sűrű erdővel borított hegyvidéki területen fekvő középkori épületegyüttes korábban nem rendelkezett hasonló védelemmel, így a pótolhatatlan falfestmények folyamatos veszélynek voltak kitéve.

A Peloponnészoszi-félszigeten található erődített hegyvidéki városban tartott ceremónián a kormányfő mellett részt vett Lina Mendoni kulturális miniszter és számos nemzetközi diplomata is. Kiriákosz Micotákisz beszédében hangsúlyozta, hogy Misztra nem csupán egy világörökségi helyszín, hanem az a pontos földrajzi koordináta, ahol a hanyatló Bizánci Birodalom találkozott a modern görög identitás hajnalával. A miniszterelnök a kulturális örökségvédelmet a nemzetvédelem és a gazdasági fejlődés mellett az ország erejének egyik alappilléreként jellemezte.

A misztrai palota már a harmincadik jelentős történelmi műemlék, amelyet a kulturális tárca 2019 óta sikeresen helyreállított. A kormányzat idén további nyolc regionális múzeum megnyitását tervezi, amellyel a turizmusból származó bevételeket a leglátogatottabb szigetekről az ország más részeire kívánják kiterjeszteni.

A Tajgetosz hegység lejtőin elterülő Misztra a tizennegyedik és tizenötödik században a Bizánci Birodalom második legfontosabb politikai és kulturális központjává vált Konstantinápoly után. A palotakomplexum a Palaiologosz-dinasztia uralkodása alatt élte virágkorát, amikor a város a késő bizánci művészet, a tudományok és a filozófia fellegvára volt. A történelmi források szerint 1449-ben itt koronázták meg az utolsó bizánci császárt, XI. Konstantint, mielőtt a terület 1460-ban az Oszmán Birodalom uralma alá került. A most lezárult rekonstrukció révén a szakemberek nemcsak az épületek fizikai állagmegóvását végezték el, hanem a korszak történelmi örökségét is hozzáférhetőbbé tették a modern kor kutatói és látogatói számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai